Romhányi: Felpuhult a Széll-terv

A munkapiaci, szociális és nyugdíjváltozások költségvetési hatásait modellezte legújabb elemzésében a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest. A szakértők azt is megvizsgálták, hogy milyen költségvetési hatása lesz annak, hogy ha a felsorolt területeken a Széll-tervben és a konvergenciaprogramban lefektetett tervekhez képest kisebb szigor valósul meg.

Romhányi Balázs, az civil kezdeményezésre létrejött intézet vezetője szerint hiányoznak a tervezett egyenlegjavító lépések hatásait pontosan modellező kormányzati hatásvizsgálatok, pedig fontos kérdés, hogy miként lehet a 2012-13-as költségvetési célokat tartani. (A tanulmány a lépések költségvetési hatásait a KFI márciusi technikai kivetítéséhez viszonyítva mutatja be.)

Romhányi szerint a tervezett kiigazítás döntő részét két lépés okozza: a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, illetve az előrehozott- és korengedményes nyugdíjak megszüntetése. Ez azt is jelenti, ha ezek a lépések felpuhulnak, akkor az a csomag hatásain is nagyon meg fog látszani.

A KFI szerint ez a puhulás ma már nem csupán feltételezés, hanem egy kitapintható folyamat. Az intézet ezért kiszámolta, hogy mi történne, ha ezt a két lépést nem a tervek szerint hajtaná végre a kormány.

Így jön össze mínusz 144 milliárd

A KFI szerint a Széll Kálmán tervből és a konvergencia programból kiolvasható eredeti tervek, a rokkantnyugdíjasok teljes felülvizsgálata és a korengedményes szabályok módosítása akár az akkor számított és szükséges költségvetési kiigazítás kétszeresét is eredményezhették volna. Ugyanakkor, bár a vonatkozó jogszabályokat még nem nyújtották be, a kormányzati kommunikáció alapján alaposan puhultak a tervek. A rokkantnyugdíjakkal kapcsolatos változások az 57 év fölöttieket nem érintenék (57 év fölött van a rokkantak 60 százaléka), a korengedményes nyugdíjasok pedig úgy tűnik, 16 százalékos adó mellett megőrizhetik járandóságukat. Ha feltesszük, hogy az 57 alattiak negyede az orvosi felülvizsgálaton is meg tudná őrizni a rokkantstátuszát, akkor mindezt figyelembe véve a tervekben lefektetett kormányzati célszámok fele nem lenne elérhető.

Ez azt jelenti, hogy 2012-ben 144 milliárdos lyuk keletkezik a költségvetésben, a hiány 2013-ra pedig 190 milliárd forintra duzzad. (Az idénre 29 ezer milliárd forint fölé várt GDP-vel kalkulálva a 144 milliárd durván 0,5 százalékkal dobja meg a hiányt.)

Nem látszik az ellensúly

Romhányi szerint mindez rávilágít arra, hogy az eredeti tervekben szereplő célok puhulása milyen költségvetési hatásokkal járna. Puhulás esetén "esély sincs a költségvetési célszámok elérésére, egy politikus egy félmondattal sok tíz- vagy százmilliárdokat tud változtatni a célokon"- fogalmazott. Az eredeti csomag nagy része Romhányi szerint már elveszett, mert a korengedményes nyugdíj eltörlésére vonatkozó szigor lekerült a napirendről. A tervek számos nagy költségvetési hatású költségvetési intézkedési elképzelést tartalmaztak, melyek körülbelül felétől a kormány már a jogszabálytervezetek elképzelése előtt visszakozott. Romhányi szerint van miért aggódni, mert más tervekben pedig ekkora nagyságrendű kompenzációt nem lehet találni.

A piac egyelőre bízik a csomagban és csak annyit mond, hogy megvalósítási kockázatok vannak. Romhányi szerint több területen már nem kockázatokról van szó, egyszerűen kiderült, hogy a szigor egy része lekerült a napirendről.

Ráadásul, ha a végleges intézkedéseket tartalmazó jogszabályok csak ősszel fognak a parlament elé kerülni (miközben a jövő évi költségvetés tervezési szakasza elméletileg már megkezdődött), akkor nem lehet pontos kivetítéseket készíteni, ezzel pedig nehézségekbe ütközhet a jövő évi tervek összeállítása. Persze ki lehetne indulni a tavaly leadott középtávú kivetítésből, de ez csak akkor lenne használható, ha a kormány az idei büdzséhez leadott kivetítéshez pontosan tartotta volna magát.

Megint adóemelés?

A középtávú költségvetési terveken keletkezett rés betömésére több lehetősége is van a kormánynak. Az egyik lehetőség például az adóemelés, ami elérhető új adók bevezetésével vagy a beígért adócsökkentés elhalasztásával. Romhányi megjegyezte, hogy az adójóváírás szűkítése nem számít, hiszen az szerepelt az eddigi tervekben, így annak az egyenlegjavító hatása már benne van az alappályában. Hangsúlyozta ugyanakkor, olyan kis adókkal, mint a chipsadó, nem lehet érdemi javulást elérni, a százmilliárdos tételek ellensúlyozására várhatóan a jövedelemalapú adókhoz kell nyúlni.

Nem segít a közmunkaprogram

Egy másik nagyon fontos probléma, hogy milyen hatása lesz a közmunkaprogramnak, egyáltalán, létre lehet-e hozni ennyi közmunkás státuszt. Romhányi szerint, bár ezek az emberek statisztikailag kimutathatóan növelni fogják a GDP-t, de a dolog valójában nem jelent mást, mint a rossz emlékű, kapun belüli munkanélküliség megjelenését.

A közmunkaprogramoknak ráadásul kiszorító és bércsökkentő hatása is lehet. A szakember munkapiaci szakértők várakozásait idézve azt mondta: a nemzetgazdaságban a bruttó bérek akár három százalékkal is csökkenhetnek a megugró munkakínálat miatt. Az intézet arra számít, hogy a rokkantstátuszból visszatérők közül durván 60-70 ezer ember tud majd újból elhelyezkedni, ők azonban olyanokat szorítanak ki a munkaerőpiacról, akik egyébként találnának munkát. Emiatt a kiszorító hatás miatt elképzelhető, hogy a közmunkaprogramokkal párhuzamosan emelkedni fog a kimutatott munkanélküliség. Az összes többi érintett, bő 400 ezer ember csak a közmunkára számíthat.