Simor: A válságnak még nincs vége

Noha a fogyasztói bizalmi index jelentősen nőtt az utóbbi időben, a kiskereskedelmi értékesítés stagnál. Ez azt jelzi, hogy a pluszjövedelmet nem költjük el, hanem megtakarítjuk: többet helyezünk el a bankban, kevesebb hitelt veszünk fel vagy több hitelt fizetünk vissza, mondta Simor András.

A jegybankban azt várják azonban, hogy már idén lesz némi lakossági keresletnövekedés, míg 2012-től már a beruházások is hajthatják a növekedést (idén viszont "néhány egyedi nagyprojekten túl egyelőre szintén nem látunk élénkülést"). Az adósmentő csomagnak szerény lesz a hatása a gazdasági élénkülésre, a költségvetés, bár látszólag, sok egyszeri tényező hatására, jól alakul, az MNB számításai szerint strukturálisan a következő években is deficites lesz.

Magyarország kockázati megítélésében 2011 elején volt egy nagy javulás, ez azóta nem változott. Így maradt egy nagyon jelentős különbség az ország és a régió megítélése között, ez akkor csökkenhet tovább, ha a kormány meg is valósítja ezeket az intézkedéseket. Azt viszont látni lehet, hogy az euróválság hatása még nem érte el az országot sem, a régiót sem. Ennek az oka az is, hogy Magyarország ma sokkal stabilabb, mint három évvel ezelőtt volt, fogalmazott Simor.

Az inflációs kilátásról a jegybank elnöke azt mondta: nagyon ellentétes folyamatok hatnak az inflációra. A kínálati oldalon költségsokkok jelentkeznek (nyersanyagár, olajár), amik rövid távú inflációs hatása elég jelentős, a 3 százalékos cél fölött tartják az inflációt. A másik oldalon viszont a kereslet stagnál, ami egy laza munkaerő-piaci helyzettel párosulva hosszabb távon lefelé húzza az inflációt. Ennek hatására gondolják 2012 végére a 3 százalék környékének elérését, "viszont így a kamatszintnek hosszabb távon kell ezen a szinten maradnia".

Három tényező van, ami a legvalószínűbb pályától eltérítheti az inflációt. Az egyik a nyersanyagok ára, a másik az, hogy ha az euróválság a jelenleginél súlyosabb lesz, a harmadik a Széll-terv sikeres megvalósítása. Ez utóbbi csökkenti az országkockázatot, és így az inflációt is, az előbbi kettőnek azonban inkább inflációnövelő hatása lehet. Bár most azt várják, hogy az olajár a közeljövőben nem emelkedik, hanem csökken, és az új termés hatására csökkennek az agrárárak is, "ez nem biztos, hogy így lesz, jelentős a kockázata, hogy a nyersanyagár emelkedik, ami további monetáris szigorítást indokol".

Nincs vége az euróválságnak

Az eurózóna perifériás államainak válságáról azt mondta: bár az utóbbi napokban jó híreket kaptunk, fel kell készülni további kockázatokra, ez még nem a történet vége. Emiatt arra is készülni kell, hogy külpiacokon keresletcsökkenés lesz és arra is, hogy a kockázati prémiumunk nőni fog, előbbi inflációcsökkentő, utóbbi inflációnövelő hatású, és utóbbi lehet erősebb.

Az MNB elnöke azt mondta: 2,6-2,7 százalékos idei gazdasági növekedést várnak, részben az euróválság miatt, részben a kiigazítások miatt kisebbet, mint korábban. A lakossági hitelezésben a kamatok emelkedtek, és várhatóan emelkedni is fognak. Az egyéb feltételek szigorítása viszont lassan véget ér, a lakáshitelezésben már véget is ért.

"Viszonylag optimisták vagyunk" - mondta a foglalkoztatás és az akivitási ráta várható változására. Szerinte a kormány lépéseinek és a gazdaság hatásának lehet hatása a foglalkoztatásra. Viszont ha a kormány jogszabállyal kötelezi a munkáltatókat az szja-változások negatív hatásának kompenzálására, annak lehetnek káros foglalkoztatási hatásai. "Nyilván ha a vállalkozóknak többet kell fizetniük az alkalmazottakért, akkor kevesebbet fognak foglalkoztatni", azonban, mivel nem tudják pontosan, milyenek lesznek az intézkedések, a várható hatást még nem lehet számszerűsíteni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!