A helyzet nem jobb, mint kormányváltáskor volt

A magyar gazdaság mutatói a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan javulnak, de a helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) hétfőn megjelent előrejelzésében, amely pesszimistább a kormányénál, a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékos növekedését valószínűsíti az év egészére, szemben a kormány 3,1 százalékos várakozásával.

Az előrejelzés alapján az idén eddig a külső konjunktúra kissé kedvezőbb volt a vártnál, a belföldi kereslet visszaesése pedig véget ért, de növekedésére csak a második félévben lehet számítani. Az év második felében a kivitel némileg lassul majd, ezt azonban ellensúlyozza a beruházások és a fogyasztás szerény növekedése.

A kutatók úgy látják a termelési oldalon a növekedés részben a mezőgazdaságból származik, az ágazatot viszont csupán a tavalyinál jobb időjárás segíti. Az ipari termelés kissé lassul, az év egészét tekintve az áprilisban jelzett 11 százalék helyett 9 százalékkal nőhet. Az építőipari recesszió már hatodik éve tart, de mértéke az idén kisebb lesz a tavalyinál. Az egyetlen dinamikus szektor a feldolgozóipar, elsősorban a külföldi tőkére támaszkodó autóipar lesz. Az export 17, az import várhatóan 18 százalékkal bővül az idén a GKI szerint.

A beruházásoknál a kétéves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó, egyszázalékos bővülés várható. Az állami-önkormányzati beruházások szinte csak uniós forrásokra támaszkodnak, de akadozik az elnyert pályázati pénzek felhasználása, ezért itt visszaesés várható. Tovább csökken a lakásépítés is.

A munkaerő-kereslet csak szerény mértékben emelkedik 2011-ben. Markáns bővülés csupán néhány feldolgozóipari szakágazatban várható - áll az előrejelzésben, amely szerint a munkanélküliségi ráta 10,7 százalék lehet az idén.

A kiskereskedelmi forgalom a GKI szerint egyelőre legfeljebb stagnálónak minősíthető. A lanyha belföldi kereslet tovagyűrűző értékesítési és finanszírozási zavarokat okoz, különösen a kis- és közepes vállalkozások (kkv) szektorában. Az üzleti szektorban a bankadó és a szigorú kockázati limitek miatt a hitelkamatok magasak, a nem exportra termelő vállalkozások pedig még a drága hitelekhez is nehezen férnek hozzá.

A GKI szerint az idén tovább nőnek a jövedelemkülönbségek. A többletjövedelem nagyrészt a magas jövedelműeknél képződik, akik fogyasztás helyett inkább megtakarítanak. A bruttó keresetek 4 százalékkal - a versenyszektorban a korábban gondoltnál kissé jobban, 4,5 százalékkal, a költségvetésiben 2,5 százalékkal - nőnek, ami átlagosan a reálkeresetek 2,5 százalékos növekedését eredményezi.

A lakosság reáljövedelme - a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetésével együtt - 2 százalék körüli mértékben emelkedik. A háztartások úgynevezett vásárolt fogyasztása azonban csak 1,5 százalékkal nő, mert a hiteltörlesztési terhek magasak, és a bizonytalan jövő is tartalékképzésre, önellátásra ösztönöz. A hitelfelvételi szándék és lehetőség egyaránt szerény az idén. A nettó megtakarítási ráta a tavalyi, 4,6 százalékon stagnálhat - áll a GKI előrejelzésében.

Az infláció áprilisban érezhetően lassult, de a görög válság következtében nőttek az aggodalmak az euró és az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, ami a forint - különösen a svájci frankhoz viszonyított - gyengülését okozta. Az idei átlagos infláció így 4,2 százalék lehet. A jegybanki alapkamat az év végéig feltehetőleg változatlan marad.

A GKI az egy hónappal korábbi elemzésében rámutatott, hogy a kormány gazdaságpolitikája a Széll Kálmán Terv és a konvergencia-program bejelentésével irányultságában helyes fordulatot vett. A fenntartható egyensúly megteremtése került a fókuszba - fogalmazott a GKI. Új elemzésében ehhez hozzátette, hogy a kormány olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni. "Ezek a bejelentések óvatos bizalmat keltettek a külföldi befektetőkben és nagy nyugtalanságot az érintettekben" - áll a GKI hétfőn megjelent elemzésében