Csapolni kezdte az állam a nyugdíjvagyont

Múlt héten több olyan hazai befektetési alap is volt, amelynél a kezelt vagyon egyik napról a másikra 80 százalékkal csökkent. A magyarázat nem lehet más, mint hogy az ÁKK elkezdte a pénztárak eszközeinek az értékestését, rövid idő alatt 40 milliárd forintot vont magához az állam.

Letelt az ominózus július 20-i határidő, amíg a magánnyugdíjpénztárak visszakérhették az Államadósság Kezelő Központtól a tagi kifizetéseket. A tények világosak, 230 milliárd forint kerül vissza az emberekhez, mégpedig azokhoz, akik a visszalépést választották. A sötétségben tehát egyre több fény látható, egyre több információval rendelkezünk arról, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat az állam.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba 2960 milliárd forint került vissza, azonban ebből a hazai államkötvény állományt (1345 milliárd forintot) azonnal be kellett vonni és adósság-csökkentésre fordítani. 140 milliárd forint volt likvid formában, a többi közvetlen és közvetett részvénybefektetésben (befektetési alapokban) és egyéb befektetésekben. Mivel 230 milliárd forintot át kell utalnia az államnak a pénztárakhoz, a tagi kifizetésekhez is szükség volt egyes befektetések értékesítésére.

Azonban ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen már ebben az évben több százmilliárd forintnak megvan a helye. 530 milliárd forintot kell fordítani 2011-ben a nyugdíjak kifizetésére a nyugdíjvagyonból, ez az összeg viszont csak befektetésekben van meg. Először azokat pénzzé kell tenni, majd csak ezt követően lehet őket az ONYF-hez átutalni. Ezen felül még lehetett olyan híreket is hallani, hogy a MÁV és a BKV adósságátvállalása, illetve a ppp-beruházások kiváltása is a nyugdíjvagyonból történne meg.

Az alapok mindegyikében pénztári vagyonok voltak elhelyezve, az államhoz visszakerült jegyekkel viszont az állam nem tud mit kezdeni, hiszen neki nem a jegyekre, hanem készpénzre van szüksége. Pontosan ezért indulhatott meg a július 20-i határidő környékén a visszaváltási hullám. A portfolio.hu szerint az Aegon, az ING, a Pioneer, a Concorde és a Generali a leginkább érintett.