Brutális hatása van a frankerősödésnek
További Magyar cikkek
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének hétfői tanulmánya szerint "meglehetősen egyértelműnek tűnő" módon ez az egyik oka annak, hogy a kiskereskedelmi kiadások miért csökkentek ilyen jelentősen Magyarországon 2008 óta.
Az elemzéshez fűzött grafikus összehasonlító kimutatás szerint a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a 2008 augusztusában mért szint 95 százaléka alatt van, miközben Lengyelországban közelíti a 115 százalékot, Csehországban pedig nem sokkal marad el az akkori értéktől.
A Morgan Stanley londoni szakértői szerint a hatás "annál is inkább megrázó", mivel a magyar háztartásokon - a balti és a balkáni országokkal ellentétben - 2005 és 2008 között nem lett úrrá "a költekezési láz", így nem volt olyan mértéktelen fogyasztási hullám, amelyet vissza kellett volna fogni.
Becslésük szerint a svájci frank erősödése, valamint a svájci frank alapú hitelek kamatemelkedése nyomán a 2005-2007 között felvett, svájci frankban denominált hitelek törlesztési terhei mára 50 százaléknál nagyobb mértékben nőttek Magyarországon. A Morgan Stanley londoni elemzői azt jósolják, hogy a svájci frank jelenlegi forintárfolyamán a devizahitelesek "óriási többsége" élni fog a kormány által a törlesztési terhek enyhítésére kidolgozott program lehetőségeivel. A ház számításai szerint ez a hazai össztermék (GDP) csaknem 0,5 százalékának megfelelő többletpénzt hagy jövőre a magyar háztartásoknál.
A cég szerint azonban valószínűtlen, hogy ennek jelentős hatása lesz a magyar gazdaság növekedési ütemére, mivel a GDP-érték 3 százalékát közelítő értékű államháztartási szigorító intézkedések miatt a magyar háztartások valószínűleg továbbra is "óvatosak" lesznek.
Emellett a devizahiteles háztartások tudják azt is, hogy kötelezettségeik nem tűntek el, csak későbbre tolódtak, és ez is ok arra, hogy ne elköltsék, hanem megtakarítsák a pluszpénzeket - áll a Morgan Stanely londoni elemzésében.
A svájci frank erősödése, az óvatos háztartások és a GDP-érték 3 százalékának megfelelő, 2013-ig esedékes államháztartási szigorító intézkedések együttes figyelembevételével "igazoltnak" látja a jövő évi magyar gazdasági növekedésről alkotott "negatív" nézetét. A Morgan Stanley londoni elemzői mindezek alapján 2012-ben 2 százalékra lassuló magyarországi gazdasági növekedést jósolnak az idei évre várt 2,6 százalék után.
A cég szerint ez növeli a kormány reformterveinek végrehajtási kockázatait a parlamenti időszak második felében, és "úgy tűnik, hogy e végrehajtási kockázatokat a piacok nem árazták be".
A Cityben mindazonáltal vannak jóval derűlátóbb magyar növekedési prognózisok is. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) július végén kiadott legújabb, idei harmadik térségi prognózisában 2011-re 2,7 százalékos, 2012-re pedig 2,8 százalékos magyar GDP-pluszt jósolt.
Ezek az előrejelzések megegyeznek a közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult pénzintézet eggyel korábbi, májusban kiadott becsléseivel, a még korábbi EBRD-jóslatokhoz képest viszont jelentős javulást tükröznek: a bank az idei januári térségi jelentésben 2,0 százalékos, az azt megelőző, októberi előrejelzésben 1,7 százalékos magyarországi gazdasági növekedést valószínűsített 2011-re. A 2012-re szóló GDP-becslés a májusi EBRD-előrejelzésben jelent meg először.
A Morgan Stanley hétfői londoni elemzése szerint a devizaalapú hitelek magyarországi felhalmozódása azt is jelenti, hogy a magyar jegybank vesztett pénzügypolitikai mozgásteréből, tekintettel arra, hogy egyre inkább a svájci frank forintárfolyama és a svájci frankban jegyzett hitelek kamata vált irányadóvá.
Ez volt az oka annak is, hogy míg a térség más jegybankjai - például a cseh központi bank - a 2008-2009-es válság idején "megengedhették maguknak a kamatcsökkentés luxusát" a gazdaságot ért csapás enyhítésére, az MNB-nek "sürgősségi kamatemelést" kellett végrehajtania a forint védelmében.
A magyar jegybank csak akkor tudott kamatot csökkenteni, amikor egyértelművé vált, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalása "valamelyest" helyreállította a magyar gazdaságba vetett bizalmat - áll a Morgan Stanley hétfői londoni elemzésében.
Befagyasszuk-e a részleteinket?
A kormány ötpontos csomaggal segítene a devizahiteleseken, az öt pont egyike a devizaalapú hitelek törlesztőin segítene azzal, hogy az elszabaduló árfolyamokat 2014 végéig fixen tartaná. Az Index elkészítette a maga részletbefagyasztó-kalkulátorát, ami megmutatja: különféle árfolyamok esetén havonta mennyivel kell kevesebbet fizetnie 2014 végéig, illetve ennek fejében mennyi 2015 januárjától törlesztendő tőkéje gyűlik össze azon, amit mi veszteségszámlának neveztünk el.
Részletbefagyasztó-kalkulátor
- Hitel devizaneme
- Utolsó havi törlesztőrészlet CHF
- A fix árfolyamos törlesztőrészlet devizában 0
- Milyen átlagos piaci árfolyamra számít a következő 3 évben? / 1 CHF
- Piaci árfolyamon ennyi lenne a törlesztő 0
- Veszteségszámla (fix és piaci árfolyam havi különbözete) 0
- Melyik hónapban csatlakozik az otthonmentő csomaghoz?
- A veszteségszámlán keletkező tőketartozás 0
- Éves kamat
- Havi kamat 0
- Felkamatolt tőketartozás 0
A kalkulátor használatát ebben a cikkben írjuk le részletesen. A lényeg: azt kell beírnia, hogy az adott devizában mennyi a havi törlesztője, kiválaszthatja, mikortól fizetni fix árfolyamon, és mire számít: mekkora lesz a forintkamat és hány forintba kerül az adott deviza a következő években. A rendszer minden mást kiszámol, így a fix törlesztőjét éppúgy, mint azt, hogy mennyi újabb kvázi hitele gyűlik össze 2015 elejére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
