Amikor már nemcsak a frank fájt

Ha elfogadjuk a szakértőknek azt a szinte egyöntetű véleményét, hogy az elmúlt hetekben a világgazdaságban felerősödött válsághangulatot a recessziótól való félelem okozta, akkor azt mondhatjuk, hogy kedd óta már nemcsak lélektani okok miatt vagyunk benne mi is nyakig a krízisben. Kedden jelentek ugyanis meg az idei második negyedévi előzetes GDP-adatok, és azok minden várakozásnál rosszabbak lettek.

A kormány a még tavasszal készített konvergenciatervben úgy számolt, hogy idén 3 százalékos lesz a gazdasági növekedés, részben az szja-csökkentésből fakadó belső fogyasztás bővülése, részben az export miatt. Az első negyedév 2,4 százalékos GDP-adata ezt részben alátámasztotta, bár már akkor is látszott, hogy a hazai fogyasztás nem nő. Az export viszont akkor még húzta a gazdaságot.

Mostanra ez is elszállt: kedden kiderült, hogy a második negyedévben az előzőhöz képest változatlan volt a gazdaság teljesítménye, és a tavalyi második negyedéveshez képest is csak 1,5 százalékkal nőtt a GDP. Ez hatalmas csalódást okozott, nemcsak az optimista, már felülvizsgálat alatt álló kormányzati várakozásokat múlta jócskán alul, hanem az óvatosabb, a második negyedévre 2,2-2,4 százalék közötti elemzői becsléseket.

Igaz, nemcsak a magyar gazdaság gyengélkedik, lényegében egész Európában a vártnál rosszabb adatok jelentek meg. Persze ez például a szlovákoknál így is 3 százalékosnál magasabb növekedést jelent, de a németeknél is 2,7 százalékosat (igaz, éven belül ott is csak 0,1 százalékot), viszont a portugálok recesszióba zuhantak. Dél-Szudánban viszont nem romlott a helyzet, nem is romolhatott, tekintve, hogy a nemrég függetlenné lett ország a héten történelme első GDP-adatát tette közzé.

A mostani előzetes GDP-adat fényében Magyarországon már csak 2 százalék körüli idei gazdasági növekedés várható, ami komoly költségvetési kiesést is jelent, nagyjából 90-110 milliárd forinttal rontja az egyenleget (a GDP-arányos pedig duplán rosszabb lehet).

Épp ezért fogadták nagy megnyugvással a piacon Orbán Viktor szerdai, kormányülést követő sajtótájékoztatóját. A miniszterelnök azt mondta, hogy "komoly döntések" jönnek ősszel, mert az ország még nem került ki a veszélyzónából, csak eltávolodott annak közepétől. Konkrétumokat ugyan nem említett, ám az a kijelentése, hogy a kormány eltökélt a deficit 3 százalék alá csökkentésében, és a további államadósság-csökkentésben, azt jelzi, hogy ősszel újabb kiigazítások lesznek. Elemzők szerint 2012-ben a Széll-terv és a vártnál rosszabb GDP-adat együttes hatására 600-700 milliárd forinttal kell javítani a költségvetés egyenlegét.

A vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény mellett még egy dologról beszélt a kormányfő, a devizahitelesek védelmét szolgáló árfolyamrögzítésről. A 36 hónapig fix törlesztőrészlet kínálta menedéket augusztus 12-e óta lehet kérni, de az első héten nagyon gyér volt az érdeklődés a bankokban – részben persze talán azért is, mert a rendszert úgy vezették be, hogy nem tisztáztak minden játékszabályt. Az árfolyamrögzítésről szóló utolsó jogszabályok még csak a múlt héten születtek meg, igaz, az első ezzel kapcsolatos kommunikációk igencsak zavarosra sikerültek.

A kormány viszont eltökélten árfolyamrögzíttetne, általános lakossági tájékoztatásba kezdenek, és közben – talán múlt hétfői cikkünktől nem teljesen függetlenül – alaposan a bankok körmére néznek, kérdés, hogy egy újabb bizottság létrehozása mennyire csökkenti a hitelárakat. És emellett Orbán szerdán bejelentette, hogy jelentést készítenek arról, ki vagy kik felelősek ezért az egész devizahitel-problémakörért, szerencsére már csütörtökre kiderült. Igen, tényleg főleg Gyurcsány.

	33. heti záró	32. heti záró
BUX	17 781	18 032
OTP	3860	4200
Mol	16 505	16 400
Richter	30 000	34 400
Magyar Telekom	508	490

A válsághangulatban a héten továbbra is hatalmas kilengések voltak a devizapiacokon és a tőzsdéken, volt két nap, amikor a német DAX-részvényindex 10 százalékot esett, volt olyan nap, amikor az OTP éves mélyponton, 3700 forinton zárt (a pénteken megjelent, vártnál jobb első féléves eredmény sem javított érdemben a helyzeten). A Mol is gyengül, az olajcégnek az fájhat, ha Szíria ellen komoly nemzetközi szankciók lesznek – amerikai már van, a Molnál egy esetleegs unióstól kell tartani –, mert onnan jön a cég kitermelésének 15 százaléka.

A frank, aminek az árfolyamát mégsem rögzítik, beállni látszik a 240 forint körüli árfolyamra, ami brutális ugyan, de már mégis csak alatta van több mint harminc forinttal a történelmi csúcsának. És ha már mégsem: egyelőre mégsem lesz közös eurókötvény, a németek továbbra sem akarnak túl nagy kockázatközösséget vállalni a megbízhatatlan déli EU-tagokkal.

A héten mindezek mellett kaptak egy reménysugarat az AB-tól a magánkasszák tagjai, előkerült százezer hektár állami föld, összeomlott a magyar építőipar – ez már a rossz GDP-adat egyik előjele volt –, viszont kiderült, hogy sosem látott magaságokba törhet a magyar visszapillantóüveg-gyártás. A benzinár csökkent, az élelmiszerek nagyon megdrágultak. A Malév még több pénzt visz, a ferihegyi reptér kínai lehet, és talán kínaiaké lett az elmúlt hetekben rengeteg magyar állampapír is. Warren Buffett és Soros György pedig több adót fizettetne a gazdagokkal – egyelőre mások nem álltak mögéjük.