Csúfos félévet zártak a kereskedők

Júniusban 0,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a tavaly júniusival és az idén májusival összevetve is, derül ki a KSH szerdán közölt adataiból. Az első félévben pedig lényegében stagnált, 0,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest.

Az első félévben csak januárban és májusban nőtt havi összevetésben a kereskedelmi forgalom statisztika. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 658 milliárd forint értékű árut forgalmaztak júniusban, az első féléves forgalom 3 579 milliárd forint volt, nagyjából 8 milliárddal kisebb, mint tavaly.

A 2005-ös átlagos kiskereskedelmi forgalom volumenével összehasonlítva júniusban 6,1, a második negyedévben 8,2 az első félévben pedig 14,5 százalékkal csökkentek az eladások. A kiskereskedelmi eladások értékében 45 százalék volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes árucikk, 19 az üzemanyag-, 12 százalék a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletek részesedése, a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt 2011 első felében.

Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. júniusban 0,5 százalékkal nőtt, az első félévben stagnált. A forgalom jelentős részét (90 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai júniusban lényegében nem változtak, míg az élelmiszer-, ital, dohányáru szaküzleteké 4,1 százalékkal nőttek.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. júniusban 1,3 százalékkal csökkent, az első félévben 0,2 százalékkal csökkent, azaz lényegében stagnált előző év azonos időszakához képest. Júniusban kisebb volumenű forgalom bonyolódott a textil-, ruházati és lábbeli- (-8,6 százalék), bútor-, háztartási cikk-, építőanyag- (-6,6 százalék), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (-6,3 százalék), míg a többi üzlettípusban növekedtek az eladások. A legdinamikusabban (14,3 százalékkal) a csomagküldő áruházak tudták eladásaikat növelni, és folytatódott a forgalom bővülése a könyv-, újság-, papíráru- és egyébcikk- (7 százalék) valamint a gyógyszer, gyógyászati termék- (5,3 százalék) és az illatszer kiskereskedelemben (10,5 százalék).

Az üzemanyagtöltő állomások változatlan áras forgalma 2011. júniusban 1,6 százalékkal, az első félévben 0,6 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. Az egy hónappal korábbihoz mérten - a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint - az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem júniusi volumene lényegében stagnált, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé pedig 1,2 százalékkal csökkent, az üzemanyagkutaké 0,8 százalékkal nőtt.

Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2011. első negyedévében 38 százalék volt. A többi régió egyenként 8,4-11,7 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. Az első negyedévben Nyugat-Dunántúlon 1,5, Közép-Dunántúlon pedig 0,5 százalékkal nőtt a forgalom volumene, míg a többi régióban mérséklődött, a legnagyobb mértékben az Észak-Alföldön csökkent, több mint  2 százalékkal.

A kiskereskedelmi szektort Európában is lassulás jellemzi: az eurózónában 0,4, míg az Európai Unió egészében 0,2 százalékkal estek vissza a kiskereskedelmi eladások júniusban az előző év azonos időszakához képest - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

A minisztérium hangsúlyozza, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom a jobban teljesítők között van a régióban. Romániában és Szlovákiában jelentős, 8,2, illetve 4,2 százalékos visszaesést mértek, míg Szlovéniában és Lengyelországban ennél kisebb, ám még így is figyelemre méltó 2,2 százalékos, valamint 0,9 százalékos csökkenést regisztráltak.

A háztartások fogyasztási döntéseit több jelentős tényező is befolyásolja idén - hívja fel a figyelmet az NGM. A személyi jövedelemadó változások hatására a lakosság rendelkezésre álló jövedelme nagy mértékben megnőtt, és hasonló hatása lesz a nyári hónapokban kifizetett magán-nyugdíjpénztári reálhozamnak is, amely adómentesen jutott el a háztartásokhoz.

Fontos kedvezőtlen tényező azonban a svájci frank árfolyamának  az utóbbi hónapokban bekövetkezett emelkedése, mert  a növekvő törlesztő-részletek kiszorítják a háztartások fogyasztásra fordítható jövedelmét, illetve az általa generált bizonytalanság miatt előtérbe kerülnek a megtakarítások. A kormány által elfogadott devizahiteles mentőcsomag azonban ennek a tényezőnek a hatását érezhetően tompítani fogja az őszi-téli hónapoktól - vélekedik a minisztérium.