Jó ötlet a fordított adózás

A kormányzat a fordított adózás további kiterjesztését kezdeményezi általános forgalmi adó tekintetében, a mezőgazdasági termékeket illetően, ami előremutató és kedvező hatású lépés, hiszen az adóhatóság az utóbbi időben sorra leplezett le áfa-visszaélésekre alakult társaságokat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a gazdaságban számos további fertőzött terület van, ami az egyedi kezdeményezések mellett az áfa rendszer mélyebb átgondolását indokolja, vélte Hegedüs Sándor az RSM DTM Zrt. adópartnere.

A fordított adózási metódus végeredménye a gyakorlatban ugyanaz, mint a hagyományos esetben egy kivétellel: egy klasszikus adócsalási lehetőség kiesik. Nincs lehetőség arra, hogy az igénybevevő az áfát visszaigényelje, de a szolgáltatásnyújtó, termékértékesítő azt ne fizesse meg. Az Európai Unió felismerve ezt a nemcsak nálunk jelentkező problémát, bevezette az új, fordított adózás lehetőségét.

E lehetőség kiterjesztésével Magyarország is élt és 2008. január 1.-jétől ezt az eljárást alkalmazza az építőiparban is. Az átállás nem volt teljesen zökkenőmentes, hiszen a jogszabály értelmezésében voltak és vannak is fennakadások, évközi jogszabály módosításokra is szükség volt. Bármelyik eljárást is választja a kormányzat, az új szabályozás gyakorlatba átültetése  a mezőgazdaságban is több évet fog igénybe venni.

A fordított adózás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a belföldi alanyok között a tranzakció során általános forgalmi adó felszámítására nem kerül sor, szemben az általános esettel, amikor a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó általános forgalmi adót hárít át számlájában a vevőre, igénybevevőre. A fordított adózás esetén a vevő igénybevevő egyszerre állítja be bevallásába az ügyletet, mint a fizetendő adó alapja, illetve amennyiben megfelel az általános feltételeknek akkor, mint levonható áfa.

A kettős rendszer (fordított és egyenes adózás) fenntartásának egyébként éppen az a legnagyobb hátulütője, hogy a határterületeken eltérő értelmezés alakulhat ki nemcsak az ellenőrzés és a vállalkozások között, hanem a vállalkozás és vállalkozás között is. Sajnos volt rá példa, hogy az adóhatóság részéről is folyamatában többször változtatta meg álláspontját ugyanazon tényállás tekintetében. Ez egyrészt kiszolgáltatottságot jelentett a vállalkozások számára a hatóságokkal szemben, másrészt többször előfordult, hogy az álláspont változása miatt az egyik vállalkozó a másik vállalkozón nem tudta behajtani az adóhatóság legutolsó véleménye szerint korábban a másik vállalkozásnak megfizetett, de mégsem járó adót.