Nem kapnak hitelt a cégek

Az 1,2 százalékos gazdasági növekedés a hitelezés növekedése nélkül valósult meg tavaly, mivel a vállalati hitelállomány 400-450 milliárd forinttal csökkent - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank pénteki tájékozatóján, ahol a vállalati hitelezés alakulását elemezték.

Amíg a válság előtti években, 2003-2008 között évi 10-20 százalékkal nőtt a vállalati hitelállomány, addig 2008 utolsó negyedéve óta folyamatosan, 5-10 százalékkal csökken, 2010 végén 5 százalékkal volt alacsonyabb a 2009 véginél - közölte Nagy Márton, az MNB igazgatója.

A folyamatot érzékelteti, hogy 2008 szeptembere óta a 6000-7000 milliárd forint összegű vállalati hitelállomány a múlt év végére 900-1000 milliárd forinttal zsugorodott, ami 15 százalékos visszaesést jelent.

Az MNB igazgatója elmondta: amíg korábban a bankok hitelezési hajlandósága magyarázta a hitelezés visszaesését - azaz nem akartak hitelt nyújtani -, az utóbbi időben a bankok hitelezési képessége jelent korlátot, ami a bankok romló tőkehelyzetével függ össze. A felmérések szerint a hitelállomány csökkenésében 66 százalékos szerepe van a visszafogott hitelezési hajlandóságnak, s egyharmad a hitelezési képességnek.

A banki hitelkínálat szűkülése miatt elsősorban a kis- és középvállalati szektor szenved, mivel ennek a szektornak a hitelképességét szűri meg erősen a bankrendszer, ami a szigorúbb forgóeszköz hitelezésben csapódik le.

A folyamatot magyarázva Nagy Márton kifejtette: a bankok olyan feltételekkel - például az alapkamatnál 10 százalékkal nagyobb kamattal - kínáltak hitelt a kkv-szektornak, amelyeket a vállalatok nem tudtak kitermelni. Így az MNB statisztikájában megjelenő vállalati hitelkamat mértéke alacsonynak látszott, hiszen a potenciális hitelfelvevők magas kamattal nem vettek fel hitelt, miközben a bankok sem nyújtottak magas kamatra hitelt, félve attól, hogy az adós nem tudja majd visszafizetni a kölcsönt. (A kedvező kamatozású devizahitelek árfolyam emelkedése mutatta meg, hogy a vállalkozások nem kis része képtelen törleszteni a svájci frank hitelt, így a bankok kénytelenek elvonni a fedezeteket.)

Mivel a banki kockázatvállalási hajlandóság nehezen ösztönözhető, ezen csak a kockázatok részleges állami átvállalása segíthet - állapítja meg az MNB tanulmánya.