Greenspan életmódváltásra inti a görögöket

Az eurózóna válsága nem csak a munkaerőköltségre és az árakra korlátozódik, igen jelentősek a kulturális különbségek is, idézi a Napi Online Alan Greenspan, volt Fed-elnök blogbejegyzését.

A befektetők az euró korai éveiben azt gondolták, hogy a görögök képesek lesznek a prudens német gondolkodásra. A közös valuta bevezetése előtt a déli országok jóval drágábban juthattak hitelhez, ám a drachmában denominált 10 éves államkötvények kockázati felára 450 bázispontot esett Görögország 2001-es csatlakozását megelőző három évben. Ez elősegítette, hogy Görögország sokkal olcsóbb hitelekből tudta finanszírozni a növekvő fogyasztását.

Az Európai Unió északi államaira eközben a magas megtakarítási ráta és az alacsony infláció volt jellemző, azaz a hosszú távú előnyökre koncentráltak az azonnali fogyasztással szemben, véli Greenspan. Ezzel ellentétben Görögországra és Portugáliára 2003 óta a negatív megtakarítások és a túlzott fogyasztás volt jellemző.

Mindezt csak súlyosbította, hogy a déli országok Németországhoz viszonyított munkaerő- és termékköltsége igen magas, és ez jelentősen rontotta a régió versenyképességét. Az észak-európai export ugyanakkor bőven fedezte a megnövekedett déli importigényeket és ez jócskán meglódította a dél-európai fogyasztást.

Vajon hajlandóak-e az eddig könnyelműen gazdálkodó déli országok a sokkal szigorúbb és fegyelmezettebb társadalmi mintát átvenni az euró megmentése érdekében, teszi fel a kérdést Greenspan. Véleménye szerint ugyanis ahhoz, hogy az euró megmaradhasson életképes valutának az összes tagállamnak kötelezően be kell tartani a maastrichti egyezményben foglaltakat.