Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Az erősebb állam nem kezeli jobban a válságot

2011.10.13. 11:06
Andris Vilks, az előrehozott választások után is hatalmon maradt lett kormány pénzügyminisztere bizonyítottnak látja, hogy megérte az európai történelemben szinte egyedülálló kísérlet hazájában az államháztartás rendbehozatalára, a külső és belső adósság radikális leépítésére. Szerinte az állam szerepének növelése, és a válságadó nem jó megoldások.

A lett példa másolására biztatja a hasonló problémákkal, eladósodottsággal, versenyhelyzetromlással küszködő országok kormányait a lett pénzügyminiszter az alapblognak adott interjújában. Andris Vilks szerint a válságkezelés nem járhat az állam hatalmának kiterjesztésével, az ugyanis "végeredményben megöli az adósság leépítéséért folytatott harcot".

A lett kormányt annak ellenére választották újra, hogy a megszorítások hatására két év leforgása alatt 30 százalékkal esett a gazdaság, az életszínvonal pedig még nagyobb mértékben.

"Kiálltunk a nép elé és elmondtuk nekik részletesen, mire készülünk, mire kell felkészülniük. Ez volt az alapja mindennek" - idézi fel Vilks a sikeres válságkezelés alapjait. Szerinte az, hogy a lett kormányt annak ellenére választották újra, hogy a megszorítások hatására két év leforgása alatt 30 százalékkal esett a gazdaság, az életszínvonal pedig még nagyobb mértékben, elsősorban a széleskörű konszenzusnak és a világos kommunikációnak volt köszönhető.

"Teljes körűen feltártuk a valós helyzetet, amire példátlan társadalmi vita vette kezdetét. Ebben részt vett a munkaadó, munkavállaló, sajtó illetve a gazdasági szakértők sora: belföldiek, külföldiek egyaránt, természetesen minden egyes párt. A hitelünket továbbá megalapozta az is, hogy az összes miniszter, maga a miniszterelnök, az államfő, minden parlamenti képviselő lemondott javadalmainak túlnyomó részéről. Nagy részünk lemondott a hivatali kocsiról is. Ma körülbelül negyven százalékkal keresek kevesebbet, mint néhány évvel ezelőtt. Az állami kiadások drámai csökkentését ezek a látványos, példamutató lépések alapozták meg" - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Szerinte a lett példát sokan fogják követni Európában, és ezt kellett volna tennie Görögországnak is, ahol elsősorban azzal követték el a legnagyobb hibát, hogy másfél éven át húzták az időt, ahelyett, hogy azonnal belefogtak volna a legradikálisabb reformokba, megkezdték volna a gazdaság drámai belső leértékelését.

Vilks szerint Lettországban nincs IMF-ellenes és bankellenes hangulat. "Azzal inkább veszítenénk ebben az országban a népszerűségünkből, ha büntetnénk a bankokat, a pénzvilágunkban meghatározó szerepet játszó skandináv bankok szerepét a lakosság alapjában véve pozitívan ítéli meg. A válságkezelésben a bankok élen jártak, segítették Lettország gondjainak megoldását. Mi, a kormány, visszafogtuk magunkat e téren, hagytuk, hadd működjön a piac, súlyos hiba lett volna a konstruktív szerepet játszani kezdő bankokat megbüntetni, válságadókkal sújtani".

Szerinte a lett modell sikere azt a feltevésüket igazolja, hogy az államosítás, a centralizálás akadályozta volna az eredményességet. "Egy ilyen kísérlet biztos halálát okozza az állam, hiszen az inkább a bürokrácia növelésében érdekelt, és természetesen hozza magával a korrupciót" - vélte.