Adó 2012: szinte mindenkinek fájni fog

A pénteken benyújtott adócsomagból kitűnik, hogy a hiánycél tartása érdekében a kormányzat a forgalom erősebb adóztatása mellett immár a legváltozatosabb formában vezet be adózási szigorításokat – írja a BDO Magyarország. A világ ötödik legnagyobb könyvvizsgáló és professzionális tanácsadó hálózatának magyarországi cége szerint a 2012-es adóváltozások nemcsak a lakossági, hanem a vállalkozási szférától is jelentős forrásokat vonnak el. Az adóintézkedésekben is jelentkező kormányzati megszorítások jelentősen korlátozzák a gazdasági növekedés beindulásának lehetőségét.

A gazdaság egészére alapvető hatást gyakorol az európai uniós rekordszintre, 27 százalékra emelt általános áfakulcs (150 milliárd forintos állami pluszbevétel). Jelentős, 42 milliárdos hatása lesz a jövedéki adók emelésének, valamint a speciális különadóként alkalmazandó baleseti adó alkalmazásának is (+27 milliárd forint). Kisebb mértékű, de érzékelhető tehernövekedést jelent az illetékek emelkedése és a népegészségügyi adó további kiterjesztése is. Egyelőre nehezen belátható, hogy az önkormányzatok számára kiszélesített adózási lehetőségekkel (az eddigieknél több fajta települési adó kivetésére nyílik majd lehetőség), milyen mértékben tudnak és akarnak élni az önkormányzatok.

Az adózási és járulék-hatásokból összességében 445,5 milliárd forint plusz bevételre számít a kormányzat, miközben további 350 milliárdot a költségvetési kiadások csökkentésével remél megtakarítani. A bérkompenzáció ígért rendszere és hatásai ugyanakkor még nem ismertek.

„A fentiekből arra lehet következtetni, hogy mind a lakosság, mind a vállalkozói szféra jövedelmeinek egy jelentősebb része a költségvetés felé csoportosul át, akár közvetlenül, akár közvetetten – ad összefoglalást Szolnoki Béla. – Változatlan nemzetközi környezetet feltételezve egyértelmű, hogy a forgalmi és fogyasztási adók emelése az infláció, illetve a környező országokba átszivárgó fogyasztás miatt érezhetően visszafogja majd a növekedést, főként, mivel ezzel párhuzamosan a fogyasztók jelentős részénél jövedelemcsökkenést is fogunk tapasztalni.  Így a növekedés alapvetően a külső tényezőktől, az exporttól és ennek termelésre gyakorolt hatásától függ majd.”

A lakossági adóztatáson belül a személyi jövedelemadózásban két ellentétes hatású intézkedés, az adójóváírás teljes, illetve a szuperbruttó félig történő kivezetése jelentős jövedelemátcsoportosítást eredményez. Tovább bonyolítja a képet egy, a világban is egyedülálló megoldás: formailag megmarad az egykulcsos adó, ugyanakkor az adóalap lesz sávos: a 202 ezer forint feletti havi jövedelmet kell majd 1,27-es szorzóval megnövelni.

Mivel ezzel párhuzamosan egy százalékponttal, 8,5 százalékosra nő a munkavállalókat sújtó egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék is, összességében jelentős körben számíthatunk a nettó jövedelmek csökkenésével 2012-ben.

„Különösen az egyedülálló minimálbéresek járnának rosszul, akik havonta mintegy tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza, mint eddig" – fogalmazott a BDO közleményében Szolnoki Béla adópartnere. Ennek ellensúlyozására emelné a kormány a minimálbért az idei havi 78 ezerről 92 ezer forintra. "Ahhoz azonban, hogy abból a jelenlegihez hasonló (hatvanezer forint körüli) összeg maradjon, a munkaadóknak kell 18 ezer forintos többletköltséget bevállalniuk” – olvasható a közleményben.

Az előző hatások legalább részbeni ellensúlyozására az eddigi nyilatkozatok szerint állam kétféle kompenzációt vállalna. Egyrészt az alacsonyabb keresetű munkavállalóknál jelentkező nettó jövedelem-kiesést, másrészt a munkáltatókra hárított béremelés miatti költség növekedés ellentételezését. Ennek megvalósítási módjáról, illetve az erre szánt összegről azonban még nincs információ.

A vállalkozói szférára vonatkozó adóváltozások igazán sokszínűek lesznek, írja a BDO. Az általuk legfontosabbnak tartott változások az alábbiak:

• Az egészségbiztosítási és munka-erőpiaci járulék alapja a társas vállalkozásoknál a minimálbér másfélszeresére nő, ennek a hatását 29 milliárd forintra becsülik.

• A cégautó adója a teljesítménytől és környezetvédelmi besorolástól függően majd akár a háromszorosára is nőhet, egyes cégeket arra is késztetve, hogy eladják a járműveket. Ráadásul a befizetés ütemezése is negatívan változik: a jelenlegi negyedéves ütemezés helyett január 20-ig kellene teljesíteni az egész évi befizetést. Ennek 20 milliárd forint a közvetlen, és nagyjából félmilliárd forint a kamatokban jelentkező hatása.

• Szűkül a veszteségelhatárolás lehetősége is: csak a folyó évi adóalap feléig lesz érvényesíthető, illetve szervezeti és tulajdoni váltásnál újabb korlátozások lépnek be, ez 31 milliárdos hatással jár.

• Adókötelessé válik a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása. A juttatás értékének 1,19 szeresét az általános 16 százalékos kifizetői személyi jövedelemadó is terhelné, sőt, ezen felül további 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni, ez 15 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

• Kedvező hatás, hogy a lízingelt autók esetében az Európai Bizottság felszólítását figyelembe véve levonható lesz ezek forgalmi adója, (ez akár 30-40 milliárdos kiesést is jelenthet a költségvetésnek a visszamenő hatás miatt.)

A BDO emellett megjegyzi: a vállalkozók helyzetét jelentősen befolyásolja majd, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékok változása miatt az állam milyen, a munkavállalókat kompenzáló intézkedéseket kíván bevezetni. Mivel a bérkompenzáció rendszere hiányzik a tervezetből, a cég szerint a következő hetekben még további fontos intézkedésekre lehet számítani.