Most jól jönne nekünk az IMF

A Morgan Stanley bankcsoport közép-európai stratégái, akik nemrég tájékozódó körutat tettek többek között Magyarországon, elemzésükben közölték: budapesti látogatásuk után még erősebb az a meggyőződésük, hogy a piacok túlbecsülik egy forintvédő célú, rövid időn belül bekövetkező MNB-kamatemelés esélyét.

Szerintük "még az MNB is nagyon különbözőnek tartja a mostani helyzetet" a 2008 őszitől. Igaz, hogy a forint most még gyengébb, ám a bankok erősebbek, az állampapírpiac működik, és a jegybanknak kétszer akkora devizakészlete van az intervencióhoz, ha ez szükségessé válik.

A ház szerint ez nem azt jelenti, hogy az MNB nem hajt végre "vészjellegű kamatemelést", ez azonban "meglehetősen távolinak" tűnik, és csak akkor valószínű, ha a forintárfolyam meredek kilengéseket mutatna. Más nagy londoni befektetési és elemzőházak véleménye szerint ugyanakkor van olyan árfolyamszint, amelyen már feltételezhető lenne az MNB-kamatemelés.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője közölte: az RBS korábban a 295-300 forintos eurósávot tartotta kamatemelési küszöbnek, most viszont már inkább a 320-325 forintos árfolyamsávot. Egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőház, a Capital Economics ugyancsak e héten Londonban ismertetett helyzetértékelésében azt írta: Magyarországon és Romániában a gyenge növekedés ellenére lát esélyt árfolyamerősítő célú védelmi kamatemelésre.

A Morgan Stanley londoni elemzői a térségi látogatásról összeállított ismertetőjükben közölték: továbbra is erőteljes meggyőződésük, hogy előnyös lenne Magyarország számára egy IMF-csomag – akár egy elővigyázatossági hitelkeret, akár egy készenléti megállapodás formájában –, mert ez erősítené Magyarország védelmét, és megnyugtatná a piacokat a finanszírozási hozzáféréssel és a forint támogatási képességével kapcsolatban.

A Morgan Stanley elemzőinek véleménye szerint azonban úgy tűnik, hogy jelenleg „nagyon magas politikai akadályok tornyosulnak az IMF visszahívása előtt”. A ház szerint ha a helyzet gyorsan romlana, és a külföldiek a magyar kormánykötvények eladása mellett döntenének – például abban az esetben, ha a következő hetekben valamelyik hitelminősítő a befektetésre ajánlott szint alá rontaná a magyar adósosztályzatot –, akkor az MNB-nek kellene közbelépnie a kötvénypiac alátámasztására.

Az utóbbi napokban más elemzők is azt mondták, hogy Magyarország számára kedvező lenne egy új IMF-egyezmény. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport szakértői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy egy esetleges leminősítés súlyos következményekkel járhatna, mivel Magyarország nagyban függ a külföldi kötvénybefektetőktől.

A cég londoni elemzői szerint emiatt „igen kívánatos lenne” Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program, ugyanis ez elősegítené a költségvetési szigorítás végrehajtását, ezzel csökkentené a kötvénypiaci tőkekiáramlás kockázatát, és „valószínűleg a leminősítés rizikóját is”.

A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői minapi értékelésükben felidézték, hogy a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tart érvényben Magyarországra, és mindkét hitelminősítő ebben a hónapban tekinti át magyarországi adósbesorolásait.

A JP Morgan ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a két hitelminősítő a magyar gazdaság fő sebezhetőségi tényezői között tartja számon a magas külső adósságrátákat, a jelentős kitettséget egy esetleges európai recessziónak, valamint azt, hogy nincs olyan megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, amely óvhatná a magyar gazdaságot a globális piaci kilengésektől.