Maradt a 6 százalékos alapkamat

Az elemzők általános várakozásának megfelelően nem emelt a 6 százalékos alapkamaton az MNB monetáris tanácsa mai kamatdöntő ülésén. Az alapkamat szintje január 25-e óta változatlan, akkor egy három plusz egy lépésből álló, tavaly áprilisban 5,25 százalékról indult kamatemelési folyamat ért véget.

Megoldják máshogy

Bár a forint gyengesége miatt egyre több elemző beszélt a közelmúltban arról, hogy nem zárható ki teljesen a kamatemelés, az MNB egyelőre más eszközöket használ ennek kezelésére. Mivel a bankrendszer számára a fő kockázatot jelentő svájci frank árfolyama mostanában viszonylag stabil, az MNB toleránsabb lehet az euró forintárfolyamának emelkedésével szemben, és valószínűleg devizapiaci beavatkozásokkal kezeli a rövid távú árfolyamkilengéseket.

A JPMorgan – MTI által ismertetett – elemzése szerint azért sem volt feltétlenül indokolt a kamatemelés, mert bár a forint most gyengébb, mint 2008 októberében, amikor az MNB 3 százalékpontos emelést hajtott vége, a bankok tőkehelyzete jobb, a kormány kevésbé van ráutalva a külső finanszírozásra, és a jegybanki devizatartalékok azóta megkétszereződtek.

A kamatemeléssel emelkednének az állam kamatterhei. Ezzel kapcsolatban Barcza György, a K&H vezető elemzője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a piaci hozamok már indokolhatnák a kamatemelést, ezt a tanács tavasszal bekerült négy új tagja vélhetően még egy darabig nem támogatja - a legutóbbi kamatdöntő ülésen is csak egy régi tag, Király Júlia szavazott egy jelzésértékű, 25 bázispontos kamatemelésre.

Az emeléssel valószínűleg növekednének a jegybanki alapkamat figyelmebe vételével megállapított banki kamatok is, ami csökkentené az esélyét annak, hogy a végtörlesztéshez kapcsolódóan vonzó forinthitellel álljon elő valamelyik bank.

Csapdahelyzet

Tovább bonyolítja a jegybank helyzetét, hogy bár a kockázatok a kamatemelés felé mutatnak, a gazdaság lassulása a kamat csökkentését tenné indokolttá. Ezért a Goldman Sachs elemzői szerint az MNB "csapdahelyzetben" van, írta az MTI.

A stagnáló belső kereslet kamatcsökkentést indokolna, ám a végtörlesztési program körüli bizonytalanság, a bizonytalan euróövezeti helyzet, a nagyarányú függés a külső finanszírozástól és a külföldi befektetők rekordszintű jelenléte a hazai kötvénypiacon azt jelenti, hogy az MNB nem engedheti meg a forint további gyengülését.

Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő porfolio menedzsere a legnagyobb veszélyforrást továbbra is az európai adósságválság kezelésben látja, a német álláspont várható győzelme szerinte nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira.

"Az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált. Magyarország ebből a szempontból különösen  sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet. A sérülékenységünket fokozza, hogy esély van arra, hogy a közeljövőben a nemzetközi hitelminősítők leminősítik hazánkat, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne. Az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó  infláció újabb kockázati tényező lehet, de meglátásunk szerint jelenleg ez jelenti a kisebb problémát" - véli elemzésében Bebesy.

Úgy véli, hazánk esetében a devizapiaci intervenció lehetősége a rögzített árfolyamon történő előtörlesztés, és az elkövetkező év során devizában lejáró nagyarányú államadósságunk miatt korlátozottabb, így jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB számára csak a kamatemelés maradhat.