Százezer forinttal többet adózunk jövőre

(Cikkünkben csak a kormány által beterjesztett adótörvény-tervezetet vettük figyelembe, azzal nem foglalkoztunk, milyen hatása lehet a képviselők által benyújtott egyes módosítók elfogadásának).

A huszonéves György az átlagot kicsit meghaladó fizetésből, havi bruttó 210 600 forintból élő alkalmazott. Eddig az ennek szuperbruttója után fizetett 16 százalékos személyi jövedelemadó és járulék levonása után, figyelembe véve az adójóváírást, havonta a zsebében maradt 138 456 forint.

Kevesebb a zsebben

Jövőre egy százalékponttal emelkedik a munkavállalói eü-bizosítási járulék, és kivezetik az adójóváírást, mindeközben a 202 ezer forint fölötti bérét szuperbruttósítják, így már csak 137 571 forintot vihet haza. Mindezt úgy, hogy közben ez a pénz is kevesebbet ér: a jegybank 4,9 százalékos inflációval számol jövőre – persze nem biztos, hogy annyi lesz, a kormány például csak 4,2 százalékot vár a 2012-es költségvetés tervezetében –, ami azt jelenti, hogy György nagyjából annyit tud belőle megvásárolni, mint ma 130 788 forintból.

György reggel energiaitalt iszik, és ha hozzá húsz deka péksüteményt eszik, januártól máris napi 100 forinttal nőnek a kiadásai a chipsadó emelkedése miatt. Ha dohányzik is, a jövedéki adó változása dobozonként további 70 forintos pluszköltséget jelent neki, a jövedéki adóval terhelt termékek árára ráadásul rájön még a 25 százalékról 27 százalékra emelt általános forgalmi adó, vagyis a tényleges áremelkedés ennél is nagyobb lehet.

A jövedéki adó egyébként a költségvetés egyik jelentős tétele, idén 16 milliárddal vár belőle többet a kormány.  Ennek egyik eleme, hogy egyes aromás szeszesitalok jövedéki adóját 50 százalékkal emelik, így például egy fél liter párlatért akár 500 forinttal is többet fizethet. (Ha ízesített sört, vagy long drinket választ, az is többe kerül a csipszadó miatt.)

Több kiadás

Szintén a jövedéki adó emelését szenvedik meg azok, akik dízeles autót használnak, ráadásul ők már idén. November 1-től ugyanis a gázolaj jövedéki adója 16 forinttal nő literenként, így nem elég, hogy az üzemanyagok ára a világpiaci trendeknek megfelelően amúgy is rekordszinten van, egy teli tank csak az adóváltozások miatt 800 forinttal kerül többe.

A baleseti adó bevezetése tovább drágítja az autós közlekedést: januártól a kötelező biztosítás 30 százalékának megfelelő összeget kell az államnak befizetni, ez egy személygépkocsi fenntartásának költségeit a biztosítók előzetes becslései szerint 5-7 ezer forinttal dobja meg.

Az autózást érő adóváltozások – nem túl magas fogyasztás és napi 40 kilométer vezetés mellett – csaknem havi 2000 forinttal többet vesznek ki egy átlagos dízelt használó autós zsebéből. A példánkban szereplő Györgynek tehát, ha dízele van, az eddig felsorolt három tétellel máris nagyjából havi 5000 forinttal nőttek – kisebb nettóból – a kiadásai.

Ennek ellenére sem biztos, hogy érdemes tömegközlekedésre váltania, várhatóan a vonatjegyek és buszjegyek is drágulnak. A jövő évi költségvetés az utazási kedvezmények drasztikus megvágásával számol: fogyasztói árkiegészítésre az állam az idei 109 milliárd forinttal szemben csak 93 milliárd forintot szán, miközben ezeknek a társaságoknak is emelkednek a fent felsorolt költségei.

Csak kicsit segít a moratórium

A rezsiköltségeket idén ugyan még befagyasztva tartja a kormány, jövőre azonban már alighanem elkerülhetetlen lesz, hogy a hatósági árak igazodjanak az energiacégek valós költségeihez, az áremelkedés egyes találgatások szerint akár két számjegyű is lehet.

Jelen állás szerint azonban a lakossági energiadíjak januártól az áfa mértékével is emelkednek, ez pedig egy havi harmincezres rezsiszámla esetén akkor is havi 600 forint plusz kiadást jelent, ha a kormány tovább halogatja az áremelést. Összességében tehát azok, akik nem kapnak jelentős mértékű bruttó béremelést, a kisebb havi nettójukból akár havi 6000-8000 forinttal is többet kénytelenek majd megélhetésre költeni (és ha a feleségük esetleg válni akar tőlük amiatt, hogy egy rendes fizetésemelést sem tudtak kicsikarni maguknak, annak illetékéért is többet kell fizetniük).

A fent felsorolt példák mondhatók persze eltúlzottnak, de jól érzékeltetik, hogy a jövő évben hogyan nőnek az adóterhek. Nemzetgazdasági szinten is nőni fognak ugyanis, Matolcsy György miniszter keddi expozéjában bejelentette, hogy a GDP-arányos adócentralizáció – vagyis az állam által közterhek formájában beszedett pénz mennyisége – az ideinél magasabb lesz.

Lehet nyolcezerrel több?

Hogy mennyivel, azt persze a GDP alakulása is befolyásolja, a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár, de egyes elemzők szerint már az is jó lesz, ha nem zuhanunk recesszióba. Ami tény: míg idén 12 970 milliárd bevételre számított a költségvetés, addig jövőre már 13 950 milliárdra. Ez 7,6 százalékos, tehát az infláció és az igen optimistának tűnő kormányzati GDP-becslés hatását is meghaladó növekedés. Másfelől ez a 980 milliárd forintos növekedés azt jelenti, hogy egy átlag magyarra átlagosan évi 98 000 forintnyi, tehát nagyjából havi 8000 forintnyi pluszteher nehezedik.

A költségvetési bevételekből a közvetlenül a lakosságot terhelő és a fogyasztási adók 37,9 százalékot tesznek ki a tavalyi 37,3 százalék után. A kormány 232 milliárddal többet vár a fogyasztáshoz kapcsolódó adókból, ezen belül jövedéki adóból 16 milliárddal, áfából 208 milliárddal, regisztrációs adóból 6,7 milliárddal szedne be többet. A lakosság befizetései 207 milliárd forinttal nőnek, a személyi jövedelemadón keresztül 187 milliárddal fizethetünk többet a közös kasszába, illetékfizetésből 20 milliárddal várnak többet.