Valér
2 °C
8 °C

Rekordmélységekbe zuhanhat a forint

2011.10.27. 18:12

Ha a kormány további intézkedésekkel, mentőcsomagokkal növeli a végtörlesztők számát, az tovább fogja gyengíteni a forintot. Magyarország a régió legsebezhetőbb országa, a magas külső adósság, államadósság és ezen belül a magas devizaadósság együttesen gyengítik a forintot – mondta Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője a Portfolio.hu által szervezett Budapesti Gazdasági Fórumon.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint két periódus volt, amikor a forint folyamatosan gyengült: 2003-ban a rossz gazdaságpolitika, 2009-ben pedig a külföldiek állampapírpiaci eladásai miatt, amit a globális gazdasági válság mélyülése okozott.

A jó hangulatban is szenvedünk

A szakértő azt mondta: pillanatnyilag elképesztően örül a piac a szerdai brüsszeli eseményeknek – ez a tőzsdeindexek emelkedésében és a régiós devizák, illetve az euró erősödésében nyilvánul meg –, eközben Magyarországon délelőtt volt egy lefújt állampapír-aukció (csak nagyon magas, hat százalék fölötti hozamok mellett lehetett volna értékesíteni az állampapírokat), a forint pedig lényegében 300 forint fölött ragadt az euróval szemben.

Nagyon gyenge tehát a deviza- és a kötvénypiacunk is, ezért félő, hogy mi történik akkor, ha a feltörekvő kötvénypiaci tőkebeáramlás megáll, vagy ha a jó hangulat csillapodik. Akkor elképzelhető, hogy a forint lesz a nagy vesztes, tehát az árfolyam a mostaninál is gyengébb lehet.

Duronelly szerint, ha a mostani, 300 körüli szinten nem tud megragadni az árfolyam, akkor a 2009-es mélypontot, a 316 forintos árfolyamot is elérhetjük. Fennáll azonban annak is veszélye, hogy ennél is tovább gyengül a devizának az euróval szemben.

Tardos szerint jövőre az eurózónában nem lesz növekedés, az optimista forgatókönyv itthonra 0,5 százalékos, az alap forgatókönyv 0,1 százalékos növekedést jósol. Tardos szerint jövőre tovább szigorodnak a hitelezési feltételek az ideihez képest (főként a végtörlesztés kiterjesztése kapcsán várható veszteségek miatt), ez szintén negatívan hat a növekedési kilátásainkra.

Kell nekünk a gyenge forint?

Az árfolyamgyengítéssel nem lehet megoldani a problémákat – reagált Tardos a kormány forintgyengítéssel kapcsolatos igyekezetére. Szerinte az, hogy egy gazdaság mennyire teljesítőképes, mennyire versenyképes, az nem az árfolyamon, hanem egyéb, kulturális, mentalitásbeli hozzáállástól és sok más tényezőtől is függ.

A gyengítés ugyan egy átmeneti egyensúlytalanságon segíthet, de tartós megoldásként nem lehet használni. Emlékeztetett: Csehország és Lengyelország a válság előtt úgy növekedtek, hogy közben a valutájuk is felértékelődött, ami a versenyképességüket nem csökkentette. Tardos szerint a leértékelődés egy bizonyos szint fölött recessziót is okozhat, ott pedig különösen nem érdemes ezzel próbálkozni, ahol sok a devizaadósság.

Vitás pont

A K&H Bank vezető elemzője, Barcza György szerint mégis érdemes lehet az árfolyam gyengítésével próbálkozni. Példaként a kínai jüan leértékelést és dollárhoz rögzítését említette Barcza, szerinte az ország versenyképesség részben erre alapozódik a kilencvenes évek óta.

Lengyelországban a 2000-es évek első felében harminc százalékkal értékelődött le a zloty, ami segített az ország versenyképességének a fokozásában. Barcza szerint a kilencvenes években a csehek is átestek a leértékelődésen, ezután tudtak stabil gazdaságot építeni folyamatósan erősödő korona mellett. Barcza szerint a külső egyensúlytalanság ordító probléma, ezen enyhíthet a gyengébb forint, míg az emiatt felpörgő infláció nem lenne annyira veszélyes.

Tardos ezzel nem értett egyet, mint mondta, azok az ágazatok Magyarországon, akik masszívan exportálnak (például a feldolgozóparban működő cégek), versenyképesek az alacsony reálbérek miatt, nekik nem kell segítség a gyenge forinton keresztül. A kínai példára az elemző úgy reagált, hogy nem lehet tudni, hogy a gyenge jüanra épülő modell meddig fenntartható.

Duronelly sem ért egyet azzal, hogy az árfolyamot szerencsés lenne gazdaságélénkítő eszközként használni. Szerinte a tapasztalatok azt mutatják, hogy az exporttermékeink sikere kizárólag a felvevőpiacaink keresleti erején múlik, ha a hangulat jó és sok a vevő (például a német piacon), akkor teljesen mindegy, hogy az euró 240 vagy 300 forint, a termékeinket ugyanúgy veszik mindkét árfolyam mellett. Az elemző szerint a leértékelés a magas devizaadósság miatt akár csődhelyzetet is okozhat, Argentínában ez történ, ahol egy évtizede tart a stagnálás.