Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Rogán adóvá változtatná a járulékot

2011.10.27. 11:17

A Rogán Antal-féle, a szociális hozzájárulási adóról szóló javaslat nem új adónemet jelent, hanem a jelenleg ugyancsak 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék átnevezését.

A Fidesz gazdasági bizottságának elnöke a jövő évi adótörvények tervezetéhez nyújtotta be szerdán azt a módosító indítványát, amelyben kezdeményezi, hogy jöjjön létre egy 27 százalékos, úgynevezett szociális hozzájárulási adó. A javaslat szerint az egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci és a nyugdíj-biztosítási járulékot váltaná fel az új adó.

Jelenleg is 27 százalék

Az adó a munkaadót, az egyéni vállalkozókat, a mezőgazdasági őstermelőket terheli, és megfizetése társadalombiztosítási ellátásra, munkanélküli ellátásra való jogosultságot nem teremt, valamint az ilyen ellátás alapját, összegét semmilyen módon nem befolyásolja.

Az indítvány rögzíti azt is, hogy a szociális hozzájárulási adóból származó bevételt az arra jogosult pénzügyi alapok között a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani; az adóval összefüggő adóügyekben a hatósági eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Utolsó csapás a magányugdíjra?

Ha a Rogán-féle javaslat törvényerőre emelkedik, az a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagokat is érintheti, megteremti ugyanis a lehetőséget arra, hogy – a várható alkotmánybírósági elutasítás ellenére – a kormány megfossza az öngondoskodás mellett kitartókat az állami nyugdíjuktól.

A benyújtott indítvány szövegéből kiderül, ”a szociális hozzájárulási adó megfizetése az államháztartási forrásból fedezett ellátásra, vagy az államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja”.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is 27 százalék a bér után fizetendő munkáltatói társadalombiztosítási (tb) járulék mértéke, az elnevezés változtatásáról van csak szó.

Csak átkeresztelnék

A javaslat az átmeneti rendelkezések között közli: az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás helyett az új adót kell érteni, ami nevében is érdekes, mert adóként definiálja a hozzájárulást.

"Az, hogy az eddigi járulékot adó váltja fel, azzal a következménnyel jár, hogy nem keletkeztet a befizetett összeg társadalombiztosításra semmilyen jogot, azaz személyes szolgáltatást, mint ellentételt nem lehet elvárni" - mondta az Indexnek Szolnoki Béla, a BDO adótanácsadója.

„A tényleges tartalmat persze a részletek után lehet megismerni. Az első információk szerint az új adó lehetővé tenné, hogy olyan, a társadalombiztosítást megillető adó is kivethető legyen, amely nem jogosít ellátásra. A nyugdíjjáruléknál korábban a szolidaritás elve alapján ezt az Alkotmánybíróság csak egy bizonyos szintig engedte meg.  Az új adónemnél a javaslat szerint nem kellene vizsgálni az ellenszolgáltatást" - mondta. Ezen a módon feltehetőleg nagyobb rugalmasság lenne az államháztartás kezelői részére, ugyanakkor a fentieknek főleg elvi és üzenet jellege van a befizetők számára.

Az adót nem csak egy meghatározott célra lehet felhasználni, azt kiveti az állam, majd lényegében belátása szerint használhatja fel. Így a jövőben nem lehet vizsgálatot indítani, vagy akár az Alkotmánybírósághoz fordulni azzal kapcsolatban, hogy a szociális hozzájárulási adót valóban a szociális ellátórendszerre fordítja-e az állam. Szolnoki Béla szerint ez lehetővé teszi, hogy az alrendszerek között átcsoportosítson az állam - például az egészségügy hiányát a nyugdíjpénzekből pótolja ki vagy fordítva -, vagy akár azt is, hogy több kisebb elvonás helyett egybevonva vonjanak ki pénzt a rendszerből.

Vagyis az átkeresztelés azt is jelenti, hogy ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt, akkor a jövőben nagyobb szabadságot kap a palament, hogy akár más célra is elkölthesse az így befolyó összeget.

Vámosi-Nagy szerint ez filozófia probléma, hiszen eddig mindig a járulékokat kellett adóból kipótolni. Ha ezt az összeget a jövőben adónak hívják, akkor a fordítottja is megtörténhet elvileg, azaz az így beszedet pénzt járulékfizetésre is lehetne költeni, de ez elméleti lehetőség - fogalmazott. Vámosi-Nagy Szabolcs elmondta még azt is, hogy a munkáltató tb-járulék befizetéshez a munkavállalónak, biztosítottnak ma sem kapcsolódik semmilyen közvetlen joga.

Korábban is felmerült

Rogán javaslata szerint nem kell megfizetni az új adót a szerzői jogdíj, a szabadalmi díj után, nem fizet az európai parlamenti képviselő - de a magyar parlament képviselője igen - viszont a külföldre kiküldött magyar munkavállaló után fizetnie kell a munkaadójának.

Az új adószabály azzal zárul, hogy lesz majd egy külön törvény, amely a társadalmilag hátrányos helyzetűekre, a munkanélkülieket foglalkoztatókra, illetve a pályakezdőket alkalmazókra kedvezményt engedélyez. A járulékok átalakítása már 2010 őszén is felmerült, akkor a nyugdíjak fedezetéül szolgáló járulékokat változtatták volna adóvá.

A módosítót benyújtó fideszes képviselőt az Index egyelőre nem tudta elérni.