Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Simor: A magas hiány miatt kerültünk válságba

2011.10.27. 09:43 Módosítva: 2011-10-27 10:02:51

Azok az országok kerültek bajba, ahol a válság miatt csökkenteni kellett a kiadásokat és növelni az adókat, míg azok az országok voltak sikeresek, ahol a költségvetés a költekezés megnövelésével tudta tompítani a gazdasági visszaesés hatásait, mondta Simor András a portfolio.hu által szervezett Budapesti Gazdaság Fórumon.

A jegybankelnök szerint Magyarország az elmúlt három évben egy klasszikus feltörekvő piaci válságot élt át, miközben a klasszikus válsággócnak számító Latin-Amerika kevésbé volt érintett. Szerinte ez azért történhetett, mert sikerült kinőni a rossz gazdaságpolitikai hagyományokat és magas tartalékokat sikerült felhalmozni.

A válság oka a jelentős külső eladósodottság, a devizaadósság és a válságot megelőző prociklikus (fellendülés idején eladósodó) gazdaságpolitika.

Simor szerint Magyrországon a bevételek csökkentek a viszonylag gyors növekedés periódusában (a 2008-at megelőző években), a kiadások és a hiány nőtt. Csehországban és Szlovákiában azért kisebb a baj, mert ebben az időszakban tudták csökkent a hiányt. (Lengyelországban nem volt változás).

Szerinte a válságot sikeresen kezelő országok azért vannak jobb helyzetben, mert a válság előtt nem volt magas a költségvetés hiánya és az államadósság. Míg nálunk a válságban a kormány kénytelen volt a kiadásokat csökkenteni és a bevételeket növelni, addig a többi régiós ország a válságra kiadásnövekedéssel tudott reagálni, tehát a gazdaságot ki tudták segíteni a bajból a szűkös években. Nálunk tehát az volt a probléma, hogy nem lehetett lazítani a költségvetésen, mert nem lehetett tovább növelni az egyébként is magas hiányt.

Latin-Amerika korábbi önmagához és a világ többi részéhez is kiválóan teljesített az elmúlt években, miközben a korábbi évtizedekben számtalan sokk érte ezt a térséget. Most ebben a régióban a visszaesés jóval kisebb, a kilábalás pedig jóval gyorsabb volt, mert megszüntették a gazdaságpolitika prociklikusságát, függetlenné tették a jegybankot és erősítették a pénzügyi felügyeletet, illetve a szabályozást. Sőt: tartalékokat halmoztak föl, csökkent az infláció és egyensúlyba hozták a költségvetéseiket.

Simor szerint a sikerhez a strukturális államháztartási egyenleget kell egyensúlyba tartani (egy adósságszabály bevezetése nem elég), illetve a politikától függetken intézményekre kell bízni a gazdasági irányítást.

Andor: a fiatalok a válság legnagyobb vesztesei

Ami tegnap történt Brüsszelben, legfontosabb tartalmi elemeiben követi azt az útitervet, amit két hete az Európai Bizottság bejelentett - mondta a konferencián Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa.

Gondot jelent, hogy az EU-ban nő azok száma, akik legalább már egy éve munkanélküliek. Ezzel párhuzamosan nő a rossz minőségű munkahelyek száma (alacsony fizetés, bizonytalan állás).

A biztos szerint az új generáció a válság legnagyobb vesztese: a legjobban teljesítő országokban is 10 százalék körüli az ifjúsági munkanélküliség. Az uniós átlag 20 százalék fölött van, a spanyolok vannak a legrosszabb helyzetben 40 százalék körüli ifjúsági munkanélküliséggel.

Andor szerint nagyon gyorsan nő a nagyon rosszul fizetett munkahelyek száma, miközben az átlagosan, közepesen fizetett állások száma csökken. Ugyanakkor a válságban a szociális rendszerek jól vizsgáztak – vélekedett –, ugyanis a legtöbb országban fönn tudták tartani a munkanélküliek elfogadható életszínvonalát. A gond, hogy a szociális rendszer egyre több államban éri el teljesítőképessége határait.

Andor szerint a helyzet javulása nem képzelhető el, ha az adósságválság folytatódik, szerinte a tegnapi brüsszeli intézkedéscsomag az első lépés lehet az új munkahelyek megteremtése felé.

15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft