A Rába az ingatlanjai miatt érheti meg

Elég gyengére sikeredett a Rába harmadik negyedéve is, a számok alapján nem a cég működése az, amiért érdemes megvennie az államnak a társaságot. A rejtett érték változatlanul a cég ingatlanvagyona lehet, ennek ellenére az igazgatóság a PwC véleményével megtámogatva elfogadásra javasolja a 815 forintos ajánlatot,írja a Napi Gazdaság.

A Rába Nyrt. menedzsmentje a PwC, mint független pénzügyi tanácsadó véleményével megtámogatva elfogadásra javasolja a részvényeseknek az MNV Zrt. által a társaság részvényeire 815 forintos árfolyamon tett nyilvános vételi ajánlatot. A menedzsment által felkért pénzügyi tanácsadó az ilyenkor szokásos, abszolút semmitmondó véleményt adta a menedzsment számára az ajánlattal kapcsolatban. Ennek lényege, hogy az ajánlati árfolyam méltányos a különböző elemzések alapján, azonban a társaság tulajdonában álló ingatlanok értéke jelentősen befolyásolhatja a cég értékét.

A szakvélemény külön értékelést nem tartalmaz az ingatlanokról, pedig lehet, hogy nem ártana, hiszen a társaság könyveiben a Győr belvárosának szomszédságában lévő hatalmas, 40 hektárnál is nagyobb telek nyilvántartási értéke jelenleg alig haladja meg a 300 millió forintot. Arról, hogy mennyit érhet a társaság ingatlanvagyona, széles sávban szóródnak a becslések, azonban a könyvekben szereplőknél vélhetően többet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a cég idén júniusban úgy értékesítette 917 millió forintért használaton kívüli ingatlanainak és épületeinek egy részét, hogy arról még rendkívüli tájékoztatást sem tett közzé, tehát egy közel egymilliárd forintos ingatlaneladást nem ítélt a menedzsment olyan tényezőnek, ami lényegesen befolyásolhatná a társaság részvényeinek megítélését.

A működés önmagában nem volt szemet gyönyörködtető a harmadik negyedévben, így az első kilenc hónapban a Rába árbevétele összességében 3,5 százalékkal nőtt, eközben az EBITDA 20 százalékkal csökkent. Az üzemi eredmény 232 millió forintos veszteséget hozott, a nettó eredmény tragikus, másfél milliárdos veszteséget mutatott, amiben a forint gyengülése játszotta a legnagyobb szerepet. A hitelek nem realizált árfolyamvesztesége − és közel 10 millió eurónyi nyitott hedge pozíció − miatt 1,2 milliárdos mínuszt hozott a pénzügyi tevékenység.

Az első kilenchavi 1,5 milliárdos EBITDA ellenére a menedzsment rendkívül optimista az év utolsó negyedét illetően, fenntartják az éves szinten 10 százalékos bevételnövekedésről és stagnáló, tehát 3 milliárd forint feletti EBITDA-ról szóló előrejelzésüket. Ez a jelenlegi forintárfolyamok mellett nem is tűnik annyira lehetetlennek, s ha hosszú távon itt maradna az euró árfolyama, a cég működési eredményei akár jelentősen meg is ugorhatnának. A jelentés eközben rejtett veszélyekre is felhívja a figyelmet, mint írják, az első negyedévben bekövetkezett emelkedés után magas szinten stabilizálódott az alapanyagok árfolyama. Arra, hogy ez az állapot három egymást követő negyedévben fennmaradjon, utoljára a 2008-as válság előtti időszakban volt példa.