A német gazdaság jövő évi növekedési kilátásnak meghatározását követően elképzelhető, hogy a most 1,5 százalékra tervezett magyar növekedési előrejelzést lejjebb viszi a kormány - közölte a miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Orbán Viktor kifejtette: már erre az évre is cél volt a 3 százalékos gazdasági növekedés, ám "valahol a 2 környékén leszünk a számok mostani tanúsága szerint". 2012-ben is szeretett volna a kormány egy legalább ekkora növekedést, de a külső környezet változása miatt fokozatosan le kellett adni a célokból - mondta.
A kormányfő rámutatott, a magyar a német gazdaság teljesítményével áll a legszorosabb összefüggésben, ezért a kabinetnek az az álláspontja, hogy amíg Németország a saját költségvetésében nem határozza meg a saját növekedési kilátását, addig "nekünk is óvatosnak kell lennünk". "Amint a számot látjuk, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a most 1,5 százalékon álló növekedési előrejelzésünket a következő évben lejjebb vigyük, de ennek az a feltétele, hogy a németek is ezt tegyék" - jelentette ki.
A bejelentés előzménye, hogy már a múlt heti kormányüléstől is azt várták az elemzők, hogy csökkentik a jövő évi 1,5 növekedési kilátásokat, ami a legtöbb elemző szerint teljesíthetetlen. Akkor végül mégsem történt semmi, pedig csütörtökön megjelent az Európai Bizottság prognózisa, ami szerint a jövő évi növekedés mindössze 0,5 százalékos lesz.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy kormánya három elvhez igazítja lépéseit: a tehermegosztás elvéhez, a felerősítés politikájához - idetartozik a devizahitelesek megsegítésének kormányzati törekvése -, valamint a szerkezetátalakítás politikájához. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: az a cél, hogy azokat a rendszereket - például az oktatási, szociális, munkaügyi rendszert -, amelyek adósságot termelnek, átszervezzék, mert a jövőben még inkább az adósság lesz "a legnagyobb istencsapás".
A Rába-részvények megvásárlására tett ajánlattal kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mi szüksége van az államnak a Rábára, a miniszterelnök azt mondta: a Rába legnagyobb részvénytulajdonosa egy maláj csoport, és "azt gondoltuk, ha már a nyugdíjpénztár átalakítása során Rába-részvény került az államhoz, nem az a jó politika, hogy a Rába-részvényeket eladjuk, hanem kivásároljuk a malájokat, majd utána olyan pozícióba hozzuk az államot a Rábában, hogy tudjunk rendes nemzeti iparpolitikát folytatni a Rába bevonásával is". A nemzeti vagyon gyarapítását - folytatta -, különösen ha nemzeti érdekkörbe való visszaszerzésről van szó, mindig is fontosnak tartotta, az a munkája legszebb részéhez tartozik. Megjegyezte, a nemzeti iparosítási politikának fontos része a járműgyártás.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
