Titkolóznak a munka törvénykönyvéről

Az év utolsó hónapja felé közeledve még megjósolhatatlan, hogy milyen munkatörvénykönyve lesz jövőre az országnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által nemrég benyújtott tervezethez az általános vitát követően november 14-ig  682 módosító − javarészt ellenzéki és független képviselőktől származó, valamint az érdemi változtatások mellett számos nyelvhelyességi hibát javító − javaslat érkezett.

A törvény elkészítésével megbízott minisztérium egyelőre nem reagált érdemben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a tervezett módosításokkal kapcsolatos kritikájára, mindössze egy sajtóközleményben igyekezett mérsékelni a bírálatok súlyát. Hivatalos választ azonban nem küldött a szervezetnek, arról nem is beszélve, hogy esetleg módosítson a benyújtott szövegen - írja a Napi.hu.

Lázár tárgyalt

Az sem tudható még, hogy a Fidesz-frakció mennyire nyúl majd bele a tervezetbe, a múlt pénteken mindenesetre a frakcióvezető, Lázár János, több képviselő, illetve Kardkovács Kolos, az NGM helyettes államtitkára mintegy két órán keresztül tárgyalt négy szakszervezeti konföderáció vezetőivel. Bízunk benne, hogy a találkozó során sikerült megértetnünk, milyen problémákat okoz majd, ha a jelenlegi formájában, illetve tartalmával fogadja el a parlament a törvényt − mondta lapunk érdeklődésére Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki egyébként biztatónak nevezte, hogy számos érdemi fideszes módosító is van a tárgyalásra váró javaslatok között.

Azt azonban sajnálatosnak tartja, hogy a munkaerőpiac rugalmassá tétele címén csak a magyar munkavállalók helyzetét tennék sokkal bizonytalanabbá. Egyelőre várjuk, mi lesz azokkal a szakszervezeti módosító javaslatokkal, amelyeket november második hetében juttattak el minden képviselőkhöz, és amelyeket be is terjesztettek a törvény vitája során. Ha teljesen elutasítják ezeket, akkor a négy konföderáció biztosan összeül, és dönt a tiltakozás valamilyen módjáról − tette hozzá Borsik.

A törvénytervezet látszólag sok ponton módosult az elmúlt hónapokban − bekerültek például a munkaerő-kölcsönzéssel és az iskolaszövetkezetekkel kapcsolatos szabályok, sőt helyenként még a munkavállalók javára is módosult −, a lényegi pontoknál azonban alig változott.

Továbbra is nagyobb teret engedne a polgári törvénykönyv szerinti megállapodásoknak és korlátozná a munkavállalók egyéni szabadságjogait.

Más törvénnyel rendezik az esélyegyenlőséget

Még mindig fenntartja azt a véleményét a kormány, hogy az esélyegyenlőségi kérdéseket már szabályozza egy külön törvény, ezért itt nem kell figyelmet fordítani rájuk.

A sokat emlegetett védett kor, illetve a kismamák védelme csak részben marad meg, mert pontosan nem definiált okok miatt a munkaadó dönthet az elbocsátás mellett.

Továbbra is aránytalanul a munkaadónak kedvez a kártérítési felelősség kérdésének szabályozása − bár attól már visszalépett a kormány, hogy korlátlan felelőssége csak a munkavállalónak van.

A jelenleginél több, évi 250 óra túlóra engedélyezése a szakszervezetek szerint változatlanul a foglalkoztatásbővítés ellen hat. A készpénzzel dolgozók kauciója ügyében sem volt a dolgozók számára kedvező változás, ahogyan az üzemi tanács vagy a szakszervezetek működésének szabályozásában sem.

A munkavállalóknak kedvezően változott viszont, hogy végre a tervezet szerint is írásba kell foglalni a munkaszerződést, illetve a bérjegyzéket, és a szabadságok mértékének változatlanul hagyása is kedvező számukra.