Aggódnak a kormánnyal kötött békéért a bankok

Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal a CIB, az Erste, az MKB, az OTP, a Raiffeisen és az Unicredit bankok, valamint a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. ellen kartellgyanú miatt, közölte a GVH szerdán. A versenyhivatal a vizsgálat első lépéseként ma előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a cégeknél.

Jelentős kamatemelés volt

A GVH közleménye szerint az érintett pénzintézeterk idén szeptember 22-e után „egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben (50-200 bázisponttal, azaz 0,5-2 százalékponttal)” emelték meg a lakossági jelzáloghiteleik kamatát, illetve a korábbinál magasabb kamatozásúak voltak az újonnan piacra dobott hiteltermékeik. A GVH közölte: a tudomására jutott információk szerint a bankok egy időben végrehajtott emeléseinek „valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás”.

A versenyhivatal azt feltételezi, hogy a bankok lépése a devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódik; az arról szóló törvényt szeptember 19-én fogadta el a parlament, és már abban a hónapban hatályba is lépett. Ennek kapcsán döntöttek úgy a bankok, hogy „magasabb kamatozású termékeket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét” – gyanítja a versenyhivatal.

A bankok kiborultak

A GVH után pár órával a Bankszövetség is kiadott egy közleményt, amiben lényegében azzal vádolják a kormányt, hogy felrúgta a november elején kötött egyezséget, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, a PSZÁF és a Magyar Bankszövetség egymással egyeztetve, a Bankszövetség szakmai javaslatán elindulva oldja meg. "A felek megállapodtak abban, hogy ezen teljes időszakban biztosítják a kiegyensúlyozott és nyugodt tárgyalási hátteret és tartózkodnak minden további lépéstől."

"Az egyeztetésre időzített további, új jogszabályok elfogadása, kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok alapjaiban kérdőjelezik meg a megállapodási szándékot és hozzáállást" - írja a Bankszövetség közleménye. "A november 3-i tárgyalási alaptól és állapottól való eltérés megkérdőjelezi a tárgyalás sikerességét és ellehetetleníti a megállapodást" - teszi hozzá az Indexhez eljuttatott szövegében Gyuris Dániel, a Bankszövetség kormánnyal tárgyaló delegációjának vezetője.

Őt, és a Bankszövetség szóvivőjét hiába próbáltuk a közleménnyel kapcsolatban elérni, de az időzítés miatt nehéz másra gondolni, mint hogy a szövetség a kartell-ügyet érti "kommunikációs felhanggal erősített vizsgálat" alatt, bár ide tartozhat még, hogy az Országgyűlés devizahitelezés elterjedését vizsgáló albizottsága tegnap hallgatta meg a szövetség jelenlegi és volt elnökeit a bankok szerepéről a folyamatban.

Ott az elnökök kifejtették, hogy szerintük a magas forintkamatok játszották a főszerepet a devizahitelek térnyerésében, ráadásul a folyamat elején egyáltalán nem látszott kockázatosnak a lakosság devizában történő eladósodása, mivel egészen az elmúlt évtized közepéig az volt a vélemény, Magyarország belátható időn belül bevezeti az eurót.

Mi állhat a háttérben?

Október elején, a végtörlesztésről szóló jogszabály hatályba lépése után megírtuk: nem lesz nagy a verseny a lakossági bankok között, hogy elcsábítsák egymástól azokat az ügyfeleket, akik forinthitelből teljesítenék a kedvezményes végtörlesztést. A bankok többségénél a hitelek masszívan drágultak, amit egy banki ügyekben jártas szakértő már akkor úgy kommentált: "úgy tűnik, a bankok összezártak, hogy senki ne akarjon törleszteni forinthitelből".

Cikkünk megjelenése után Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke vizsgálatot kezdeményezett a pénzügyi felügyeletnél és a versenyhivatalnál, elképzelhetőnek nevezve, hogy összehangolt, és törvénybe ütköző akcióról van szó.

A fentiekkel szemben olyan kereskedelmi banki forrásaink is voltak, akik szerint a bankok részben okkal drágítottak a forinthiteleiken. A kamatemelések mögött az az egyszerű megfontolás lehet, hogy a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam mellett (később egészen 317 forintig ment az árfolyam), de egyéb inflációs hatások miatt is, egyre többen számítanak kamatemelésre. Az azóta tovább emelkedő állampapírpiaci hozamok – melyek az esetleges leminősítés veszélye, illetve az IMFvisszahívása mögött is elsődleges okként említhetőek – már akkor is aggasztóan alakultak, ugyancsak kamatemelést vetítve elő.

Egy névtelenséget kérő versenyjogi szakértő mindezt úgy kommentálta, hogy amennyiben nincs írásos bizonyíték a piaci tevékenység összehangolására, úgy lényegében esélytelen sikerrel fellépni egy ilyen ügyben. Ráadásul a hitelkamatok az emelés után is meglehetősen nagy szórást mutatnak ahhoz, hogy egyáltalán a gyanú komolyan felmerülhessen.

Elhúzódó vizsgálat jöhet

A bankok közötti megállapodást sejtő GVH szerint a gyanított banki kartellhez kapcsolódóan „valószínűsíthető egy, a termékek elérhetőségét korlátozó megállapodás a Fundamenta-Lakáskassza Zrt és a kereskedelmi bankok között is” – közölte most a GVH. Ennek következtében „az ügyfelek magasabb árat kényszerülnek fizetni a hiteltermékekért, illetve bizonyos ügyfelek számára korlátozódik az elérhető termékek köre”.

Ha ez így történt, akkor az eljárás alá vont bankok „feltételezhetően megsértették” a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, közölte a GVH. Megjegyezte ugyanakkor azt is: az eljárás megindítása „nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették”. A vizsgálat elvileg hat hónapig tarthat, ez az időszak azonban – az ügy bonyolultságától függően – kétszer hat-hat hónappal meghosszabbítható.