Rogán, a boncolt ember és Matolcsy első őrülete

„Jöttem eljátszani a boncolt ember szerepét” – közölte Rogán Antal, miután elhelyezte iPadjét a Republikon Intézet „Magyar modell és esélyei” gazdaságpolitikai konferenciájának asztalán. Majd belevágott, hogy röviden, de lendületesen megkísérelje a lehetetlent: közgazdászok előtt jó színben feltüntetni a kormány elmúlt másfél évének lépéseit.

Nem is kockáztatott sokat, amikor azzal kezdte, hogy 2010-ben a lehetőségeket alapvetően meghatározták a korábbi évek, amikor a régiós versenytársaktól elszakadva nem tartottuk kordában a deficitet, nem növeltük a versenyképességet és nem csökkentettük az adókat. Ezért már 2008-ban sem volt elegendő tartalék arra, hogy anticiklikus gazdaságpolitikával, vagyis az állami költések felpörgetésével mérsékelje az ország a válság hatásait.

Szerinte a kormányváltáskor két lehetőség volt: vagy bővíti a kormány a mozgásterét, vagy olyan útra lép – a megszorításokéra -, ami nehezen végrehajtható. Ezért döntött a kormány az előbbi mellett, ráadásul a különadók nem járnak magukban: a Széll Kálmán terv kezeli közben a strukturális problémákat, ami pedig szintén elmaradt korábban.

„Csak egy mixszel lehet kezelni a válságot” – vonta le a tanulságot, hozzátéve, hogy a kormánynak is az a célja, hogy 2013 után ne legyen szükség a válságadókra. Végül felvázolta a munkamegosztást: a kormány dolgozik a növekedés felpörgetésén, az IMF pedig majd biztosítja az árfolyam és a kamatszint stabilitását.

Csak istenben bízhatunk

In God we trust – sokkolta rögtön angolul a közönséget Csillag István volt gazdasági miniszter. „Csak istenben bízhatunk, amikor olyan gazdaságpolitikáról van szó, aminek az összefércelésében senki sem lehet biztos” – mondta, majd az argentin tangó lépéseihez hasonlította a kormány lépéseit.

A terv nélküli, folyamatos lépés- és ütemváltás nem vezet sehova, a kormány mozgásterét csak a belső megtakarítások bővíthetnék, de ezek mindig is alacsonyak voltak, a legutóbbi ütést pedig éppen a nyugdíjpénzek államosítása jelentette a volt miniszter szerint.

Élet a halál után

Békesi László volt pénzügyminiszter azzal kezdte: „van élet a halál után”, és arról beszélt, hogy Rogán Antal „egészen lendületesen siklott át alapvető problémák fölött”. Az alapvető probléma ott volt, hogy a Fidesz a válság alatt akart anticiklikus gazdaságpolitikára váltani, ezt viszont egyszerűen nem lehet megtenni – ha egy állam a fellendülés időszakában költekezik, kutya kötelessége válság alatt ennek az ellenkezőjét tenni.

Miután erre a kormány is ráébredt, jött a mix, amiben a hiány és az adósság csökkentését olyan növekedést ösztönző lépésekkel keverik, mint az adócsökkentés – a baj csak az, hogy ez utóbbi kizárólag növekedési környezetben működik.

Matolcsy első őrülete

Ráadásul nem hibáztathatják az előző kormányt, hiszen „2001-ben éppen a Fidesz fordított a korábbi gazdaságpolitikán, akkor jelent meg Matolcsy első őrülete, akkor kezdődött a prociklikus gazdaságpolitika, amit a későbbi kormányok csak folytattak 2006-ig” – fordított az ok-okozati viszonyon egy gyors történeti kitekintéssel Békesi. A kormány olyan lépéseket hozott, amik tönkrevágják a növekedést és kiutálják a bankokat csak azért, hogy meg lehessen tartani az adócsökkentéseket.

Jövőre az alacsony növekedés magas inflációval párosul – márpedig a válság inflációval való kezelése maga a görög út. Ugyan növekszenek az állam bevételei, de a forint leértékelődése miatt nő az adósság, ez pedig a jövő felélése. Ráadásul mindez anélkül történik, hogy bármilyen eredménye látszana rövidtávon.

Nem vagytok jobbak

Sokan azt várták, hogy a Fidesz-kormány a kétharmados többség birtokában határozott gazdaságpolitikával végre rendbehozza az elmúlt kormányok hiáit, de kiderült, hogy „nem vagytok jobbak, mint a korábbiak” – ostorozta Rogánt Békesi, aki szerint a megoldáshoz egymáshoz igazodó költségvetési, monetáris és jövedelempolitika kell.

Ezt pedig úgy tűnik képtelen a mostani kormány megteremteni, ezért az IMF elsősorban azért kell, hogy pótolja a belső szétvert kontrollokat - véli a volt pénzügyminiszter.

Mint az ágybavizelés

Csatlakozik a bírálatokhoz Gere Ádám közgazdász, a Hayek Társaság elnöke is, aki elsősorban azt kifogásolja, hogy egy friss demokráciában a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával gyökerében verte szét a magántulajdon tiszteletét.

Ráadásul a lépés nem is volt célravezető, amit egy plasztikus hasonlattal érzékeltet: "Olyan ez mint az ágybavizelés, az elején kellemes meleg, amikor nem kell kifizetni az adósságot, de ahogy hűl, rájövünk, hogy előbb-utóbb mégis meg kell valakinek fizetnie azt a pénzt".