Matolcsy eltörli maga fölül a plafont
Pénteken terjesztette a parlament elé az új államháztartási törvényről (Áht.) szóló javaslatát (.pdf) Matolcsy György nemzetgazgasági miniszter. Matolcsy indoklásában maga is elismeri, hogy a most hatályos törvény megalkotása idején korszerű és jól tagolt volt, ám nem igazították "a megváltozó körülményekhez", a gyakori módosításokkal viszont ötletszerűvé, "gyakorlatilag átláthatatlan jogszabályhalmazzá" vált, amely megnehezíti a jogalkalmazók és a jogalkotók munkáját.
Az egyszerűsítés keretében felszámolják az elkülönített állami pénzalapokat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapját, ezzel párhuzamosan magát az önálló társadalombiztosítási központot is.
Egyszerűsödik a jogalkotó - ez esetben a költségvetésért felelős miniszter, azaz maga Matolcsy - dolga abban is, hogy az új Áht. eltörli a 2008-ban meghozott költségvetési plafontörvényt. A plafontörvény szabályozta eddig a költségvetési kiadások maximális mértékét, a jövőben ilyen megkötés nem lesz. Matolcsy indoklása szerint a plafontörvény "nem az Alaptörvény államadósság-szabályozásához íródott", a kiadások csökkenését "csak középtávon biztosította".
Matolcsy a plafontörvény legfőbb hibájának azt tartja, hogy a külső kiadások csökkentésével és a belső kiadások szinten tartásával számolt - ez azonban szemben áll gazdaságpolitikája alapjaival, a gazdaság állami forrásokból történő felfuttatásával. De nem ezzel érvel, hanem azzal, hogy "a stabilizációs intézkedések jelentős részben érintették a külső kiadásokat, amelynek eredményeként azok csökkentek" - magyarán a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával mérsékelték az államadósságot -, "míg az állam nevében kötött szerződések törlesztőrészletei megnőttek" - azaz a részben a kormány gazdaságpolitikája miatt zuhanópályára állt forintárfolyam és az infláció növekedésével arányosan emelkedtek.
Érdekességként kiemelnénk még a törvénytervezet 23. paragrafusát, amely alapján a jövőben külön kell kezelni az önkormányzat bevételeit és kiadásait az önkormányzati hivatal bevételeitől és kiadásaitól. Az indoklás szerint ezzel a szabályozás a központi költségvetésről szóló törvény előírásaihoz közelít. Ugyanakkor elméletben megteremti a lehetőségét az önkormányzatok későbbi kiürítésének és feladataik a kormányhivatalokhoz rendelésének.