Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Magyarországon az egy főre jutó nettó jövedelmek 2005-ig tartó növekvő tendenciája az évtized közepén megfordult. 2007-ben még csak reálértéken, 2008-tól pedig már nominálértéken is csökkent a lakosság átlagos jövedelme. Ez a kedvezőtlen helyzet 2010-ben az adóváltozásoknak köszönhetően valamelyest javult. A háztartások 2009-hez képest éves szinten már több mint 72 ezer forinttal magasabb nettó nominális jövedelemmel rendelkeztek, amely a fogyasztói árak 4,9 százalékos növekedése mellett 3,2 százalékos reáljövedelem-emelkedést jelentett – írja a Napi Gazdaság a KSH Statisztikai Tükör című kiadványa alapján.
Ez tételesen azt jelenti, hogy 2010-ben a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme 1,145 millió forintot, a nettó jövedelem pedig 939 ezer forintot tett ki. A nettó jövedelem aránya (2000-2010 között) a bruttó összeghez viszonyítva 2001-ben volt a legmagasabb (83,2 százalék), ezt követően szinte évről évre romlott a nettó jövedelmi pozíció.
2010-ben az adóváltozásoknak – a szuperbruttó bevezetése, a csökkenő adókulcsok és kitolódó alsó sávhatár, a kedvezőbb adójóváírás – köszönhetően jelentős javulás következett be. A nettó bér ekkor az összes jövedelem 82 százalékát tette ki. Bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban.
A gyermekes és a gyermek nélküli háztartások egy főre jutó nettó jövedelmei (25 év alatti eltartott gyerekkel)
| Háztartástípus | 2009 | 2010 |
| Gyermek nélküli háztartások összesen | 1 089 670 | 1 170 705 |
| Gyermekes háztartások összesen | 698 185 | 752 096 |
| Ebből: | ||
| Egy szülő, gyermek(ek)kel | 661 577 | 720 060 |
| Két felnőtt, egy gyermekkel | 830 228 | 915 907 |
| Két felnőtt, két gyermekkel | 695 544 | 777 437 |
| Két felnőtt, három és több gyermekkel | 496 615 | 515 978 |
| Egyéb gyermekes háztartás | 716 736 | 745 434 |
Az alsó jövedelmi decilisben élők (a lakosság alsó tizede) jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, egy főre jutó éves nettó jövedelmük mintegy 9 ezer forinttal volt kevesebb az előző évinél. A felső kategóriákba tartozók helyzete ugyanakkor látványosan javult, leginkább a tizedik decilisbe tartozók nettó jövedelme emelkedett (314 ezer forinttal). A lakosság jövedelmi egyenlőtlenségeit tükröző mutató alapján a két szélső tizedbe tartozók jövedelmi különbsége 2010-ben 7,2-szeres volt.
A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselik a legnagyobb arányt, amelyet a társadalmi jövedelmek követnek. A munkajövedelmek részesedése 2005-től (71 százalék) 2010-ig (66 százalék) folyamatosan csökkent, ugyanezen időszak alatt az egyéb jövedelmeké 1 százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel 3 százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet. A válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is.
2010-ben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb (és évről évre növekvő súlyú) tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki, amelynek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.
Tavaly a gyermekes háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 752 ezer forintot tett ki, ami az országos átlag négyötöde. A két felnőttből és két gyermekből álló családok az országos átlagos jövedelem 83 százalékából gazdálkodhattak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
