0,5 százalékkal nőtt a gazdaság

Magyarország bruttó hazai terméke 2011 III. negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, jelenti a KSH. A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal nőtt.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó – csökkenése 2010 első negyedévében megállt. Az azóta gyorsuló ütemű növekedés 2011. II. negyedévtől enyhülő ütembe fordult. A növekedés súlypontja az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át.  Az Európai Unió (EU27) bruttó hazai terméke 2011 III. negyedévében 1,3 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva.

A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (28,5%) jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált. A mezőgazdaság 1,3 százalékkal járult  hozzá a növekedéshez.

Az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,6 százalékos bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal esett, a végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

Nem okozott meglepetést a bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedéves növekedésről szóló adat, de a következő időszakban stagnálásra lehet számítani - mondta az Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője az MTI-nek pénteken.  Az adatokat kommentálva Árokszállási Zoltán azt mondta: az előzetes adatok szerint ezekre a számokra számítottak, nyers adatok a megjelenésükkor pozitív meglepést okoztak a piacon, bár a szeptemberi ipari termelési, a külkereskedelmi mérleg adatai alapján már számítani lehetet 1,5 százalék körüli növekedésre. A kilátásról szólva azonban úgy fogalmazott: azok nem túl kedvezőek. Hozzátette: a negyedik negyedévben sem számít már arra, hogy GDP-növekedés elérje az 1 százalékot a múlt év hasonló időszakával összevetve, a jövő évben pedig a recesszió kockázata több, mint 50 százalékos. Az elemező szerint arra van esély, hogy a gazdasági növekedés enyhe csökkenésbe, stagnálásba válthat át, az Erste Bank előrejelzése szerint 0,2 százalékos lehet a megtorpanás.