Túl szigorú lenne nekünk az új EU-szabály

Brüsszel legújabb fiskális szabályozása kimondaná, hogy alapesetben az európai költségvetések strukturális egyenlegét nullszaldóval vagy többlettel kellene elfogadni. Az alapeset nyilván azt jelenti: a gazdaságok növekedési pályán vannak, recesszióban ugyanis nem nagyon lehet (és nem is érdemes) nagyon szigorú költségvetést készíteni.

Ez jelentős változást jelentene a most uralkodó szabályrendszerhez képest. Jelenleg ugyanis a strukturális egyenlegre vonatkozóan semmilyen szabály nincs, a maastrichti kritáriumok csupán azt mondják ki, hogy a GDP arányában nem lehet 3 százaléknál nagyobb a hiány.

A maastrichti hiány és a strukturális hiány között azonban sok a különbség. Utóbbit ugyanis korrigálni kell az úgynevezett ciklikus és egyszeri tételekkel. A különbség látványos lesz, és nekünk kedvezőtlen.

Idénre az unió 3,6 százalékos többletet mond a maastrichti kritériumok szerint számolt államháztartási egyenlegre. Hogy a strukturális hiányt megkapjuk, ezeket korrigálni kell az említett két tényezővel. Így az EU strukturális előrejelzésében a csinos kis költségvetési többletből levonja a nyugdíjpénztári államosítás egyszeri, 9,7 százalékos hatását, így máris 6,1 százalékos hiánynál tartunk, illetve az áfaper és a különadók hatását is (ezek nagyjából kioltják egymást).

Van emellett az úgynevezett ciklikus hatás, ami azt jelenti: az országban lévő gazdasági potenciál (tőke, munkaerő) magasabb GDP-t is lehetővé tenne, mint a mostani. Most ugyanis alacsonyabb kapacitáson működik a gazdaság a válság elhúzódó hatásai miatt. A potenciálisnál alacsonyabb GDP miatt a költségvetés bevételektől esik el. Ennek a mértéke a bizottság szerint a GDP 1,2 százaléka.

Ezt elismerik nekünk a strukturális költségvetési egyenlegben, így az idei strukturális egyenlegünk körülbelül mínusz 4,8 százalék, de az unió hivatalosan kicsit nagyobbat, mínusz 5 százalékot mond. A jövő évi ránk vonatkozó progózisban 2,8 százalék szerepel, tehát még ez is a jócskán meghaladja a 0,5 százalékot.

A tervezett brüsszeli változtatás lényegében nekünk azt jelentené, hogy a strukturális hiányt recesszió esetén a mostani tizedére kellene csökkentsük, ha meg növekszik a gazdaság, akkor a költségvetés többletes kellene legyen. A megoldással automatikusan csökkenne az államadósság – nemcsak nálunk, mindenhol –, és pontosan ez az EU célja.

Mivel azonban a legtöbb ország strukturális egyenlege rossz, így nyilván csak egy hosszabb átmenettel lehetne bevezetni a szigort, hogy mikor, arra semmilyen utalás nem hangzott el a brüsszeli tárgyalásokon. Ha nem lenne átmenet, újabb megszorításba kezdhetne a kormány, amely így is erre kényszerülhet: Orbán Viktor péntek délután bejelentette, hogy lényegében új költségvetést kell készítenünk, pontosabban teljesen át kell dolgozni a meglévő törvényjavaslatot.

Mindez lényegében azt jelenti: ha a jövőben helyreállna Európában a gazdasági növekedés, akkor nem lenne elég a maastrichti kritérium 3 százalékos hiánycéljának a betartása. Ha ez megvalósulna, a GDP-bővüléssel párhuzamosan csökkenni kezdenének az államadósságok, és pontosan ez Brüsszel célja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!