Beengedtük a bajt az égő házba

A hét elején még úgy tűnt, hogy Európa porosz receptre gyógyulhat, és Berlinnek van esélye lenyomni a többiek torkán azt, amit igazán senki nem akar: szigorú büntetést a fegyelmezetlen kormányoknak. A megegyezésre már csak azért is tűnt nagyobbnak az esély, mint korábban, mert az unió döntéshozóira újabb piaci nyomás nehezedett: az S&P jelezte, Európa vezető országait is leminősítheti, és az uniós mentőalap besorolását is ronthatja.

Igen, nem, talán

Ég a ház, a baj az ajtón kopog, mutatott rá a fenyegető euróválságra a hét közepén még Orbán Viktor miniszterelnök is, aki úgy vélte: a válság olyan, mint egy kígyó, a szemünkbe néz, hipnotizál és megbénít.

Hogy mindebből az következik, hogy egy napra rá a britek mellett mi is nemet mondunk az uniós megegyezésre, még csak kevesen sejtették. Így aztán nem kis meglepetést okozott, amikor ez történt.

Később aztán kiderült, hogy a magyarok esetében valójában inkább talánról, mint nemről volt szó, vagyis, hogy Orbán a parlament beleegyezésétől tenné függővé, csatlakozik-e Magyarország az egyezséghez. Aztán több más ország addig egyértelműnek tűnő igenjéről is kiderült, hogy azok is inkább talánok.

Bár tény, az új EU-szabály – ami legfeljebb 0,5 százalékos strukturális hiányt engedne – elég kemény, a megegyezés elutasítására a briteknél mégis kevesebb okunk van.

Újraírjuk a költségvetést

Korábban már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és Giró-Szász András kormányszóvivő is utalt arra, hogy a jövő évi költségvetésben rögzített 1,5 százalékos növekedési prognózist módosítani kell, ugyanakor úgy vélték, a betervezett tartalékoknak köszönhetően ehhez nem kell jelentősen újraírni a költségvetés számait. Jelezték, a módosítást elsősorban a német növekedési előrejelzéstől teszik függővé.

Az pedig pénteken meg is érkezett, a Bundesbank közölte, a korábbi 1,8 százalék helyett csak 0,5 százalék és 1 százalék közötti bővülést vár jövőre. Időközben kiderült,hogy a mezőgazdaságot leszámítva a magyar gazdaság is recesszióban van, a negyedéves, 0,5 százalékos növekedés jórészt az exportnak köszönhető. Hogy mekkora növekedéssel számol a kormány jövőre, és milyen forrásból, azt egyelőre nem tudni, várhatóan azonban lényegesen rosszabb lesz a szám, mint ami az aktuális költségvetési tervben szerepel.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken utalt arra, hogy jelentősen át kell írni a költségvetést, és el kell kerülnünk, hogy más európai országokhoz hasonlóan nálunk is recesszióba essen a gazdaság. Elrettentő példák akadnak szép számmal, Görögországban öt százalékkal csökkent a GDP, és nem túl fényes Fehéroroszország helyzete sem, ahol már hivatalosan is hiperinfláció van, a pénzromlás mértéke elérte a 104 százalékot.

Fellegi lemond

Nagy port vert fel a héten az a hír is, miszerint az IMF-tárgyalásokat magyar részről vezető Fellegi Tamás miniszteri felmentését kérte. A pontos okokról egyelőre csak találgathatunk, de nem kizárt, hogy lehetséges távozása egy nagyobb átalakítás első lépése.

Bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy ha a kormányzati struktúra meg is változik, és teljesen újra is kell írni a magyar költségvetést, az eredeti terv változatlan. Ha elkerüljük a recessziót, és Matolcsy terve működik, a legjobbak leszünk Európában, mondta a miniszterelnök.

Az európai csúcson kialakult patthelyzet okozta borús hangulat után átmeneti piaci felélénkülést hozott pénteken a hír, miszerint Kína 300 milliárd dolláros alapot hoz létre. A csütörtökön bejelentett egyszázalékos eurókamatnak pedig a forint is örült, 300 forint közelébe erősödött. Ezzel a szinttel azonban, úgy tűnik, egy időre be is kell érnünk. Az uniós csúcs után elemzők úgy vélték, egy időre lemondhatunk a 300 forint alatti euróról.

	48. heti záró	49. heti záró
BUX	17 447	17 036,03
OTP	3 305	3048
Mol	18 100	18 085
Richter	34 350	34 040
Magyar Telekom	520	513

Egy óriás kezében vagyunk

Előbújt a héten a titokzatos óriás is, a Templeton az utóbbi időben többször is nagy tételben vásárolt magyar állampapírt, mára a magyar adósság negyede van nála. Bár egyelőre inkább bukóban vannak, szerencsére nem tudnak olyan könnyen kiszállni.

Kevésbé okoz gondot a részleges távozás az osztrák illetőségű Erste banknak, ahol jórészt a végtörlesztés okozta veszteségek miatt leépíteni kényszerülnek, 450 embert elküldenek, és bezárnak 43 fiókot. A lépés nagyon rosszul esett Matolcsyéknak, a tárca úgy vélte, a banknak inkább a devizahitelesek problémáinak megoldásában kellene együttműködnie, hiszen annak idején élen járt a devizahitelezésben, és az elmúlt években 60 milliárdos nyereséget ért el.

Adósmentő segítség éppenséggel ráférne a kormányra, mivel az Eszközkezelő pénze most már biztosan kevés lesz, érthető azonban, ha a pénzintézetek egyre kevésbé látják vonzónak a magyar piacot. Bankszektorunk balkáni képet mutat: sok a rossz hitel, a bankszektor zsugorodik és kirívóan kevés a megtakarítás. De kevés az elkölteni való pénz is, a KSH adatai szerintaz idei szja-változásokkal a legrosszabbul keresők havi 9000 forintot buktak. A romló kilátásoknak köszönhetően pedig tovább drágultak a hitelek. Megszűnt az utolsó frankos hitel, az Aegon és a KDB már nem ad kölcsönt végtörlesztésre.

Még több állam

Több pénz idén inkább csak a közbeszerzéseken csúszott, cégvezetők szerint általában az elnyert összeg 16 százalékával kell megkenni a pályázat kiíróját.

Eközben az állam túlsúlya pedig csak növekedik,jön az állami mobilcég, a Posta az MVM-mel és az MFB-vel fog össze, hogy elnyerje a negyedik mobilfrekvenciát, és államosítják a dohánykereskedelemet. Belenyúl az állam az energiapiacba is. Törvénnyel garantálnák az iskolák fűtését, bármennyivel tartoznak az önkormányzatok, télen nem lehetne lekapcsolni az áramot és a gázt.

Mindeközben úgy tűnik, senki nem akar céget alapítani. Ötvenhavi mélyponton az alapítási kedv, a csődök száma majdnem rekordot döntött novemberben. Kivételek persze vannak, kiválik a Reálból egy új magyar üzletlánc, és új Malévot alapíthatnak a csehek, miután kiderült, hogy a kínaiaknak nem kell az évek óta a csőd szélén álló magyar légitársaság.