400 milliárdos lyuk van a költségvetésben

"Egy 400 milliárdos lyukat látunk a 2012-es költségvetésben a várható makropályán a kormány által bejelentett 320 milliárdos kiigazítási igénnyel szemben" - közölte Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás büdzsémagyarázó projektje keretében elkészült költségvetési kockázatelemzés ismertetésén. Oszkó elmondta, ők a kormány 0,5 százalékos GDP-arányos növekedési előrejelzésével szemben 1,1 százalékos recesszióval számolnak jövőre, 2013-ban 0,8 százalékos növekedés lehet.

Oszkó szerint a kormány által bejelentett 320 milliárdos kiigazításnak több olyan eleme is van, amelyek valójában nem okoznak tartós struktúrális egyensúlyjavulást, többek között ilyen a magánnyugdíjpénzek költségvetésbe csatornázása is. A 320 milliárd tehát valójában kevesebb, de ha feltételezzük, hogy az intézkedéseknek valóban ekkora a hatása, számításaik szerint 80 milliárdos további kiigazításra akkor is szükség van.

"Valós szerkezeti átalakítások nélkül sem növekedést, sem stabilitást nem lehet elérni. Tévhit, hogy valamiféle csodaszerű növekedés javítja majd a versenyképességet" - vélte a volt pénzügyminiszter, aki úgy vélte, van mozgástér ugyanakkor belső leértékelésre. Szerinte a kormánynak ezzel a módszerrel kellene javítania az ország versenyképességét. A belső leértékelés a belföldi árak és bérek versenytársakhoz viszonyított relatív csökkentését jelenti, erre a balti államok esete jelenthet példát.

A növekedési ütem csökkenésének egyik legfontosabb oka az élőmunkára rakódó terhek súlyosbodása, állapította meg Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest elemzője

A közgazdász úgy vélte, a minimálbér 19, illetve a garantált bérminimum 15 százalékos emelése, különösen az átmeneti bérkompenzáció megszűnése után a versenyszektorban foglalkoztatottak létszámának tartós csökkenésével kell számolnunk.

"A további növekedésellenes gazdaságpolitikai intézkedések közül külön is kiemelendő a devizahitelesek végtörlesztésének hazai módja, amely a kereskedelmi bankoknak okozott vesztesége miatt a hitelezés visszafogását, az innováció és a beruházások elhalasztását okozzák a gazdaságban. Így lefékezik annak növekedését, és erőteljesen hozzájárulnak  a költségvetési egyenleg további romlásához" - mondta Romhányi Balázs. A közgazdász felhívta a figyelmet, nem csak a jövő év lesz nehéz, 2013-ban még további olyan tételek is megjelennek, amelyik tovább rontják a költségvetés egyenlegét, megszűnnek egyes válságadók, csökken a bankadó.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter újságírói kérdésre úgy vélte, sem politikai, sem gazdasági értelemben nem jár haszonnal az egykulcsos adó bebetonozásnak az új alaptörvénybe. Romhányi hozzátette, hiába is rögzítik az szja-t az alkotmányba, a kormány korábbi intézkedéseinek köszönhetően az alkotmánybíróság úgysem kaszálhatja el egy későbbi kormány intézkedését, ha mégis változtat a szabályokon, mivel adókérdésekben nem dönthet.