FT: Az IMF-nek udvarol Magyarország

Az FT szerint a mostani találkozók csak „beszélgetések lesznek a beszélgetésről.” Fellegi Tamás feladata a Nemzetközi Valutaalap, illetve az EU meggyőzése lesz, hogy kezdjenek hivatalos tárgyalásokat Magyarországgal. A tárca nélküli miniszternek meg kell győznie a két szervezetet, hogy „Budapest komolyan veszi a megegyezés szükségességét .”

A cikk szerint a magyar kormány előző héten ráébredt a helyzet komolyságára. Korábban a kormány azt sugallta, hogy nem hajlandó módosítania gazdaságpolitikáját és hogy az ország meglenne az IMF hitel nélkül is. A változást a lap szerint a forint gyenge árfolyama és a CDS-felár megnövekedése indokolhatta, az országnak 4,6 milliárd eurónyi külföldi hitelt kell visszafizetnie idén.

A lap szerint a „vitatott új alkotmány” elfogadása erősítette a befektetői félelmeket és Felleginek most azt is garantálnia kell, hogy Budapest komolyan veszi a jegybanktörvény és egyes fiskális törvények megváltoztatásának szükségességét. Ennek kapcsán a piacok szintén bizonyítékot várnak, hogy a kormányzati szándék változása komoly.

Az írás kiemelte, fontos változás, hogy Fellegi Tamás mellett Orbán Viktor miniszterelnök is utalt rá, hogy Budapest hajlandó tárgyalni egy olyan készenléti hitelkeretről, amit az IMF szorgalmazott és ami gazdaságpolitikai követelményeket és egy felügyeleti programot is magában foglalna.

„Soha nem volt az az álláspontunk, hogy a pénzt feltételek nélkül tudnánk megszerezni. Ez butaság lenne” – nyilatkozta Fellegi az FT-nek. Szerinte a készenléti hitel-megállapodásnak csak biztonságinak kellene lennie, mivel Magyarországnak nem kell azonnal pénz. Ezzel sok befektető is egyetért, de készenléti megállapodás egy olyan vállalást jelentene, ami szerintük rákényszerítheti a Fidesz kormányt a nem ortodox gazdaságpolitika feladására, ami komolyan ártott a külföldi befektetéseknek.

A befektetési kedvnek ártó lépések között az ágazati különadókat, a magánnyugdíjpénztárak államosítását és a devizavégtörlesztési törvényt sorolta fel a lap, megszólaltatva Surányi Györgyöt is, aki szerint Magyarországnak a gazdaság alapjait figyelembe véve nem kellett volna elveszítenie a hozzáférést a tőkepiacokhoz, ehhez a gazdaságpolitikai döntések vezettek.

Megszeppent Magyarország

Az FTD „A magyarok megszeppennek" című brüsszeli keltezésű írásában a szerző, Mark Schrörs kifejtette: az államcsőd fenyegetésében Magyarország mégiscsak hajlandó megbeszélést folytatni a jegybankra vonatkozó vitatott törvényről. Így akarja elérni, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió ismét tárgyaljon vele pénzügyi segítségről, és hogy ne mérgesedjen el a konfliktus az Európai Bizottsággal.

A lap pénzügyi rovatában megjelent cikkében Mark Schrörs ismertette egyebek között az utóbbi napok devizapiaci folyamatait, illetve a Fitch nemzetközi hitelminősítő Magyarországra vonatkozó döntését. Az Európai Néppárt állásfoglalásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a párt „nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni, mint Silvio Berlusconi esetében: az olasz miniszterelnököt sokáig alig bírálták, aztán az adósságválságban hagyták, hogy megbukjon."

Az EU nem maradhat tétlen

Az El País baloldali spanyol napilap szerint „az Európai Unió nem maradhat tétlen Magyarország tekintélyelvű visszafejlődése" láttán. A magyar kormány intézkedéseinek bíráló felsorolása után a lap kommentárban szögezi le, hogy „ha nem vonják vissza az orbáni normákat, az unió nem haladhat előre a gazdasági segítségnyújtás tervével, mintha mi sem történt volna."

A lap ugyanakkor elismeri, hogy az uniónak nincsenek hatékony eszközei ahhoz, hogy megelőzze az alapvető politikai és jogi elvek megsértését valamely tagország részéről, vagy elérje a kiigazítást.

Szoci szócső a nyugati média

Jedrzej Bielecki a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel gazdasági napilapban közölt cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormány nem védtelen az EU-val folytatott vitában. Magyarország 120 milliárd euró értékű hitelt vett fel az uniós bankoktól, „ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy csődbe jusson ez az ország, és az ezzel járó veszteségeket" - írta. Szerinte éppen ezért Brüsszel kompromisszumos megoldást keres, és a magyar kormánynak csak részben kell módosítania az új törvényeket. Igor Janke az Uwazam Rze lengyel konzervatív hetilapban „Miként semmisíti meg Orbánt Európa" címmel közölt cikkében elemzi a magyar kormány lépéseit, és a nemzetközi média reakcióját.

Hangsúlyozza, hogy a „Magyarország pusztításának" nevezett többek között adó- és nyugdíjreformok, egybevágnak a közgazdasági napilapok és a legnagyobb szakértők elvárásaival. „Ennek ellenére nem találunk erről komoly anyagokat az európai médiában" - írta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy „ritka az a külföldi újságíró, aki Magyarországra fáradt volna, hogy jobban megismerhesse a kontextust, és beszélgethessen. Nagy részük a szocliberális média magyar újságíróit használja forrásként". Ezt az észrevételt a lengyel sajtó negatív kampányára is vonatkoztatja.

Nem volt Fidesz-recept

Jaroslaw Gizinski a Newsweek Polska hetilapban közölt cikkében az új magyar jogszabályokon kívül a magyarországi hangulatokat is felvázolta. Szerinte „ma már egyértelműen látszik, hogy a Fidesznek, mikor megszerezte a hatalmat, nem volt kidolgozott receptje a válság megoldására." Helyeselte a baloldal korrupciós ügyeinek elszámoltatását, ugyanakkor a Kádár korszak bűneiért való felelősség vizsgálatát már nem. Szerinte ez utóbbival a kormány a súlyos gazdasági helyzet megoldásának sikertelenségétől próbálja elterelni a figyelmet.

Autoriter folyamat

A Le Soir című, baloldali liberális irányultságú brüsszeli lap egy vallon és egy flamand politikust szólaltatott meg hétfői számában, azt kérdezve tőlük, hogy kell-e szankciókkal sújtani Magyarországot. A lap a kérdésfeltevést azzal indokolta, hogy Orbán Viktor kormánya „nyugtalanítja Európát": az országban „megkérdőjeleződtek a szabadságjogok, az intézményeket ellenőrzés alá helyezik, tetézve a gazdasági összeomlást". Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Unióban érvényes szabályokat semmibe vevő Magyarországra" - írta a le Soir. George Dallemagne, a belgiumi franciaajkú vallon közösség kereszténydemokrata pártjának (CDH) a képviselője a lap kérdésére úgy vélekedett, hogy Magyarországon „nyilvánvaló autoriter folyamat" zajlik. Szerinte Orbán pártjának ki kell javítania hibáit. Arra az újságírói felvetésre, hogy a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik, Dallemagne azon reményének adott hangot, hogy a Néppárt erőfeszítéseket tesz „a dolgok folyásának megfordítása érdekében".

Az európaiak - tette hozzá - egyre érzékenyebbek a populista és nacionalista jelenségekre. Eric Defoort, az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű párt egyik alapítója a Le Soir kérdésére azt válaszolta: a Magyarország elleni szankciók meghozatala előtt "beszélni kell a Fidesszel". A politikus túlzónak találná „az Európából való kitiltást". Úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság szankciók meghozatalára törekedne.

Ismét egységes az ország

A BBC a közvélemény politikai hangulatváltásainak szemszögéből ismertette a jelenlegi gazdasági helyzetet. Laurence Knight üzleti tudósító a brit közszolgálati médiatársaság honlapján azt írta, hogy a legutóbbi időkig Magyarország mélyen megosztott volt. A lakosság fele azt hitte, hogy csak a szocialisták képesek az ország ügyeit hozzáértő módon irányítani, és a lakosság e része „populista demagógként" vetette meg Orbán Viktort. A lakosság másik fele a szocialistákat tekintette megvetendő brancsnak, és Orbán Viktorban látta a megszabadítót a szocialisták korrupciójától. Ma már azonban az ország ismét egységes - egységesen elvesztette reményét az egész politikai osztályban - áll a BBC írásában.

A határon túli magyarok magyarországi választáson való részvételének következményeit elemzi Mellékhatás című kommentárjában az Új Szó című szlovákiai napilap. Veres István szerző úgy véli: a határon túli magyarok részvétele nem fogja növelni népszerűségüket Magyarországon. Biztosnak tekinti, "hogy egy szoros választási eredmény esetén a magyarországiak a határon túli szavazókat okolják majd egyrészt az eredményért, másrészt pedig minden rosszért, ami ennek következtében történik majd velük" - olvasható a kommentárban.

Az MTVA budapesti Kunigunda utcai épülete előtt éhségsztrájkot folytató újságírókról közölt riportot hétfői számában a Profil című osztrák hetilap, Occupy Orbán címmel. Gregor Mayer tudósító a tiltakozások hátteréről írva úgy fogalmazott, hogy az egy évvel ezelőtt életbe lépett médiatörvény „teljesen Orbán Viktor jobboldali populista kormánya politikai hatalmának rendelte alá" a Magyar Televíziót. Beszámolt arról, hogy a tüntetők a Lomnici Zoltán „kitakarási" ügyében felelősök távozását követelik, valamint arról is, hogy megalakították a Tiszta kezek mozgalmat.