Magyarország a venezuelai úton
Véleménycikkben bírálja a magyar kormányt a Wall Street Journalban Kopits György, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának volt tagja. A világ vezető konzervatív lapjában megjelent írásában Kopits elsősorban a nemzeti bank függetlenségét sértő új jegybanktörvényt bírálja, amely szerinte visszafordíthatatlanná teszi a folyamatokat.
Kopits szerint az összes eddigi kormány harcban állt a jegybankkal, emléleztet arra is, hogy Gyurcsány Ferenc is a monetáris tanács kibővítésével próbálta befolyásolni a kamatpolitikát, sikertelenül. Az Orbán-kormány viszont most ennél is tovább lépett azzal, hogy a valutatartalék felügyeletét egy újonnan, a kormány által kinevezett alelnök felügyelete alá vonta.
Kopits szerint a törvény célja egyértelmű, a kormány a költségvetésen kívüli közfinanszírozásra akarja fordítani a jegybank valutatartalékait.
Ezzel azonban hitelessége maradékát is elveszítheti, hiszen a lépés, együtt a független intézmények irányításának átvételével már-már a venezuelai és argentínai eseményekre emlékeztet.
Magyarország viszont, Argentínával és Venezuelával szemben szűkölködik a természeti erőforrásokban, azaz nincs semmije, amivel ellensúlyozhatná a hitelvesztés negatív hatásait.
"Magyarország aligha engedheti meg magának, hogy még jobban elidegenítse a pénzpiacokat" - írja, megjegyezve, hogy a hiteltelenség eredményei már látszanak a csődkockázati felárakban, a forint gyengülésében és az államkötvények hozamain is. A felár már évi egymilliárd euró körül van, és nő, írja.
Másrészt, bár a korábbi kormányok sem szégyelltek szembeszegülni az EU-val, az új konfrontáció minden korábbit elhomályosít. Márpedig ezzel a kormány nem csak az IMF-hitel megszerzését kockáztatja, hanem európai szankciókat is, írja Kopits.
"De még nem késő hátralépni" - írja Kopits, aki szerint Orbán a hibák belátásával javíthatna helyzetén. Például sokat segíthetne, ha visszaállítanák az első kormánya idején elfogadott, a jegybank függetlenségét mindenben garantáló jegybanktörvényt. Fontosnak tartaná továbbá, ha az unortodox kapkodás helyett a tavaly márciusban bejelentett szerkezeti reformokat, a Széll Kálmán Tervet hajtanák végre. Ezáltal Magyarország kivívhatná azt a pénzügyi önrendelkezést, amely hivatalosan célja is a kormány politikájának, zárja cikkét.