Miből lesz itt növekedés?

Romló forrásellátottság, csökkenő finanszírozás iránti kereslet, és összességében a hitel nélküli működés felé sodródás jellemzi a vállalati szektort az MFB legfrissebb vállalati felmérése szerint.

2011 őszén két éves csúcsra emelkedett azoknak a vállalatoknak az aránya (30,1%), amelyek a folyó költségek fedezését sem tudták saját forrásból biztosítani (2009. derekán 48,2%, azóta 30% alatti volt ezek aránya). 2009. nyara után először süllyedt ismét 50% alá a fejlesztésekhez, bővítésekhez külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek aránya, mivel a vállalatok beruházási aktivitása is visszaesett, és összességében passzív működésre rendezkedett be a magyar vállalati szektor nagyobbik hányada. Mindez határozott fordulatot jelez a 2011. tavaszig tartó, folyamatos élénkülést, növekvő beruházási forrásigényt mutató képhez képest.

A vállalatok alaptevékenységét veszélyeztető forráshiány erősödése az agráriumban már 2011 tavasszal elindult, a másik két szektorban csak 2011. őszére következett be negatív fordulat. A forráshiány általános fokozódását mutatja, hogy 2011. tavasz és ősz között nemcsak a kisvállalatok, hanem a közép- és nagyvállalatok között is megkétszereződött a folyó kiadások fedezésére külső forrásra szoruló cégek aránya.

A megkérdezett vállalatok mintegy kétharmada rendelkezett hitellel az őszi felmérés idején. A mikrovállalkozások között volt a legalacsonyabb (48,5%), a középvállalatok között a legmagasabb (74,9%) a hitellel bíró cégek aránya. A vállalatok több mint fele nem igényelt kölcsönt, 38,8%-uk csak forint-, 5,3%-uk csak devizahitel, 3,7%-uk pedig mindkét finanszírozási forma igénybevételét kezdeményezte 2010. ősz és 2011. ősz között, a mintában szereplő vállalatoknál 5% körül alakult az elutasítás aránya.

A súlyosbodó forráshiány ellenére a cégek egyre kisebb része tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban: miközben 2011 tavaszán még a válaszoló vállalatok egyharmada, ősszel már csak egyötöde állította, hogy biztosan felhasznál külső forrást, s 25-ről 20%-ra csökkent a valószínűleg forrásbevonók aránya is. Mindez a vállalatok egyfajta „hibernálódását”, alacsony aktivitás melletti tartós berendezkedését jelzi.

A beruházási aktivitás visszaesésével a vállalatok fejlesztési célú forrásigénye a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre zuhant, míg a forgóeszköz források iránti kereslet meghaladta a 2011. tavaszi csúcsot is: előbbit a vállalatok 21,9%-a, utóbbit 42,4%-a tervezi a következő egy évben igénybe venni. A vállalati szándékok alapján mind a súlyos forráshiányban szenvedő, mind a beruházásokhoz külső finanszírozás igénybevételére szoruló vállalatok körében a forráskereslet csökkenése várható 2012 őszéig. Mindez a vállalati beruházások dinamizálódásának elhúzódását vetíti előre, és a csökkenő forrásigény várhatóan a hitel nélküli működés felé sodorja a magyarországi vállalati szektort, ami a gazdasági növekedés tartós fékévé válhat.

A mikro- és kisvállalatok között 2011. tavasz és ősz között felére, kétharmadára (25,5, ill. 38,4%-ra) olvadt a forrásbevonást fontolgatók aránya. A különböző finanszírozási csatornákhoz viszonylag könnyebben hozzáférő közép- és nagyvállalati körben nemcsak a forrásellátottság javuló trendje tört meg 2011. tavasz után, hanem a kisebb vállalatokhoz képest korábban még viszonylag élénk forráskeresletben is visszaesés várható: közülük 2011. őszén mintegy 10 százalékponttal kevesebben tervezik külső forrás igénybevételét a következő 12 hónapban, mint fél évvel korábban.

A finanszírozási típusokat tekintve a mintában szereplő vállalatok közel fele tervez hitelt felvenni (kereskedelmi banktól, MFB-től vagy egyéb pénzintézettől) a következő 12 hónapban, egyharmaduk európai uniós források igénybevételével, több mint egynegyedük állami támogatással számol. Fél év alatt a forráskereslet csökkenése következtében valamennyi vizsgált finanszírozási lehetőség veszített népszerűségéből, és a kereskedelmi banki hitelek vonzereje 2009. tél után ismét meghaladja az állami támogatásokét.

A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb korlátok közül 2011. őszén a magas kamatokat, a saját erő hiányát és a szűkös hitelkínálatot nevezték meg a magyar vállalatok. Közülük az előző felmérés óta leginkább a saját tőke hiánya fokozódott, és hasonló mértékű akadályt jelent, mint 2009 végén. A mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben is a magas kamatok blokkolják leginkább a banki hiteltermékek iránti keresletet, előbbi két kategóriában különösen súlyos problémát jelentenek a magas hitelköltségek, és számukra a bankok nyújtotta hitelkínálat szűkösségénél is nagyobb korlátot támaszt a saját erő hiánya.