3,9 százalék volt az infláció tavaly

Decemberben 4,1 százalékra csökkent a fogyasztói árak növekedési üteme az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagosnál kevésbé nőtt a szolgáltatások ára, kevesebbet kellett fizetni a tartós fogyasztási cikkekért, az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése viszont meghaladta az átlagot. Összességében, 2011-ben a fogyasztói árak 3,9 százalékkal emelkedtek.

A legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, éves szinten 6,6 százalékkal. Átlag felett növekedett a háztartási energia (5,7 százalék) ára is. Az átlaghoz képest kisebbet drágultak a ruhák (2,9 százalék), a szolgáltatások (2,2 százalék) a szeszes italok és a dohányáruk (0,5 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző évhez képest. A drágulásról bővebben itt olvashat.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője úgy vélte, nagy trendváltozás nincs. Az infláció főbb komponensei alacsony szinten vannak, például a tartós fogyasztási cikkek, ruházati termékek ára.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kifejtette, decemberi részletek már nem pontosan egyeznek az általuk várttal. Az élelmiszerárak emelkedése a vártnál alacsonyabb volt, míg az alkohol és dohányáruk árának emelkedése a vártnál magasabb lett. A két hatás nagyjából kioltotta egymást, így alakult az előrejelzésnek megfelelő 4,1 százalékos a összefoglaló adat adat.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az adatokban minimális mértékben megjelenhetett a forintgyengülés hatása, amit a tartós cikkek 0,2 százalékos havi drágulása tükröz, miközben messze elmarad a forintgyengülés mértékétől. Hozzátette: a gyengülés később még megjelenhet az árakban.

2012 elején 5,2 százalékra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így az átlagos infláció 4,8 százalék lehet 2012-ben. Ugyanakkor a forint gyengülése jelentős felfelé mutató kockázatot jelent. Suppan szerint az idén a háztartási energiaárak 4,2 százalékkal nőhetnek, ám ez az arány már tartalmazza az áfa-emelés hatását is. A dohánytermékeknél az előrehozott jövedéki adóemelések miatt gyorsabb áremelkedés várható.

Lesz még 3 százalék

Megjegyezte, a felfelé mutató kockázatokat az idén újra visszaeső fogyasztás mérsékelheti.
Suppan Gergely szerint az adóemelések hatásainak kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél. Ennek ellenére azonban a Magyar Nemzeti Bank további kamatemelésre kényszerülhet a pénzügyi stabilitási kockázatok, a gyenge forintárfolyam és az igen magas kockázati felárak miatt.

Így alapesetben arra számít, hogy januárban 7,5 százalékra emelkedik az alapkamat, amit részben az IMF-fel folytatott tárgyalások, illetve a nemzetközi környezet alakulása befolyásolhat.

De csak egy év múlva

A előrejelzési konszenzustól  elmaradó - és az előző havinál is lassabb - decemberi éves infláció után bizonyosan gyorsulni kezd a magyarországi inflációs ütem, elsősorban a gyenge forint átszűrődése és a januári áfa-emelés miatt - jósolták a múlt havi inflációs adatok pénteki ismertetése után londoni felzárkózó piaci elemzők.

A JP Morgan londoni elemzőinek előrejelzése szerint januárban várhatóan már "megugrik" a magyarországi inflációs ütem az e hónaptól érvényes 2 százalékpontos áfa-emelés hatásra, bár a ház szakértői ezzel együtt sem várnak 5 százalék fölé emelkedő éves inflációt ebben a hónapban. Az eddigi részleges  adatok ugyanis a cég elemzői szerint arra vallanak, hogy az árverseny és a gyenge kereslet közepette a nagy áruházláncok nem hárították tovább teljes mértékben az áfa-emelést, különösen nem az élelmiszertermékek esetében.