Zsanett, Janka
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

A magyar bankokat félti a Financial Times

2012.01.16. 12:13

Nem elég, hogy igencsak megérzik az adósságválság miatti feszültségeket, további nyomást éreznek magukon az európai bankok Magyarországon. A romló közpénzügyek és az ellenséges gazdaságpolitika teszteli őket az egykor hasznot hajtó piacon – írja a Financial Times, idézve a magyar bankszektorral kapcsolatos több véleményt is cikkében.

A lap a Portfolio.hu szerint emlékeztet: nyugat-európai bankok gyakorolnak ellenőrzést a magyar bankszektor mintegy 80 százaléka felett, melyek már a belépésnél a feltörekvő piacokra jellemző megtérülést vártak el Magyarországtól. Az osztrák Raiffeisen és az Erste, valamint a belga KBC, az olasz Intesa Sanpaolo és az UniCredit épített ki erős pozíciókat, írják.

Évekig tartó növekedés után azonban most úgy tűnik, elveszthetik ezt a szerencsejátékot - fogalmaz a lap. Orbán Viktor nacionalista színezetű kormánya már 2010 májusi hivatalba lépésekor célba vette a bankokat, őket hibáztatva a pénzügyi válságért. A bankok most elhúzódó politikai és gazdasági feszültséggel néznek szembe, melyet a jegybank ellen vívott küzdelem, illetve az EU–IMF-programmal kapcsolatos aggodalmak is színesítenek.

A válság a baj

Magyarország jelenlegi gondjai az eurózóna vajúdására hasonlítanak több szempontból: a csökkenő piaci bizalom miatt romlott a magyar államkötvények értéke, potenciálisan lyukat ütve a nagyobb kötvényportfólióval rendelkező bankok mérlegén. A bóvli kategóriába sorolt magyar kötvények hozama most 10 százalék körüli, szemben a szeptemberi 7 százalékkal.

Mivel a bankok hitelminősítése az államkötvényekéhez kötött, ez szintén rontja Magyarország középtávú növekedési lehetőségeit, ami korábban még az első helyen tette vonzóvá a bankok szemében. A lap felidézi: Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök szerdán elismerte, Magyarország kihívás országa bankjai számára, de hangsúlyozta, hogy ellen tudnak állni ennek. Az osztrák bankok elegendő tőkével rendelkeznek, vagyis nincsenek veszélyben - mondta.

Az árfolyam is baj

A bankokat ugyanakkor a forint gyengülése is sújtja, hisz az árfolyam a nyári 270 forint környékéről 310 forint környékére kúszott fel. Ez rontja a bankok euróban demoninált profitabilitását, Magyarország számára azonban még nagyobbak ennek negatív következményei.

A bankok 2005 környékétől agresszívan hiteleztek alacsony kamatozású frankban, az árfolyamkockázat viszont csak mára csúcsosodott ki igazán. A meglévő hitelek közel kétharmada devizában denominált a jegybanki adatok szerint. Ennek eredményeként a nem teljesítő hitelek aránya átlépte a 20 százalékot ami más közép- és kelet-európai értékeknek a duplája.

A végtörlesztés még nagyobb baj

A kormány szeptemberi átmeneti intézkedései a teher jelentős részét a bankokra hárították át. Közel 18 milliárd eurónyi jelzáloghitel érintett, az önkormányzatok további 4-5 milliárd euróval szeretnének elérni egy kedvezményes törlesztési árfolyamot, írja a lap.

A rendszer a bankok számára nagy veszteségekkel jár: az Erste tavaly 762 millió eurós veszteséget szenvedett el az intézkedés miatt, ezen túl a 2010-ben bevezetett bankadó is terhet helyez rájuk. A bankokkal kötött decemberi egyezség pedig Matolcsy György szerint 2 milliárd eurós veszteséggel jár a bankok számára - utal a miniszter szavaira a lap. A programok hatása azonban nem teljesen ismert, és egy ideig nem is lehet az - mondja Magdalena Stoklosa, a Morgan Stanley elemzője.

Nagy a nyomás

A bankoknak eközben az európai szabályoknak is meg kell felelniük, sokan emiatt külföldi érdekeltségeik eladását vagy a hitelezés visszavágását tervezik, különösen a nem stratégiai jelentőségű piacaikon. Nem mehetsz be úgy a központba, hogy ugyanazt a finanszírozást kéred, mint korábban - írta le a helyzetet Jelasity Radován, az Erste magyar érdekeltségének vezetője.

A felügyeletek egyre több nyomást helyeznek ránk, hogy csökkentsük kitettségünket - mondja. Egy másik, meg nem nevezett bank vezetője még nyersebben fogalmazott: "A bankoknak korlátozott tőkéjük van most. Miért fektetnék be Magyarországon, amely ország gyenge növekedési kilátásokkal rendelkezik, a kormány pedig új intézkedésekkel jön elő, hogy minden hétvégén büntesse a bankokat?"

Leépítések jönnek

A lap szerint több bank is jelezte már, hogy leépít, köztük az Erste és az Intesa. A Raiffeisen vezérigazgatója pedig nemrég úgy írta le Magyarországot, mint "problémás esetünket". Magyarország ürügy az európai bankok számára, hogy csökkentsék kitettségüket a régióban - idézi a lap az RBS elemzőjét, Timothy Asht.

A magyar eszközökre kevés a vevő, de ha messzebbre nézünk, Magyarország export-orientált ország, kicsi a banki penetráció és EU-s tagállamról van szó. Amíg azonban Orbán Viktor hatalmon marad, kevés bankár számíthat Budapesten könnyű menetre - zárja cikkét a lap.