Rossz a magyar építésznek

Könnyelműség lenne a 3,6 százalékos novemberi termelésnövekedésből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen maga a KSH is hangsúlyozta, hogy ez részben a rendívül alacsony bázis, másrészt néhány út- és vasútépítési munka befejezésének eredménye, kommentálta az építőipar novemberi termelési adatait a Napi Gazdaságnak Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke.

A szövetség előrejelzésének megfelelően 1600-1650 milliárd forint körül alakulhat az országos építési szerelési tevékenység 2011-es mérlege, ami 2010-hez képest 9-10 százalékos, 2007-hez képest pedig összehasonlító áron 42 százalékos visszaesést takar. Azaz az ágazat teljesítménye öt év alatt olyan mértékben hanyatlott, amekkorát a gazdaságban máshol, sem a termelő, sem a szolgáltató szférában nem tapasztaltak − hangsúlyozta Koji. Az építőipar ilyen szintű és ilyen hosszan tartó leépülésére az EU-ban sincs példa − tette hozzá a szakember.

Az ágazaton a kedvező időjárás, az enyhe tél sem segít, a fejlett technológiákkal és a korszerű anyagokkal ezek a hatások egyébként is kivédhetőek, ezért a KSH-nak is érdemes lenne felülvizsgálnia a szezonális hatásokat kiszűrő korrekcióit − mondta az alelnök. Tavaly a jövőbeli munkákat megalapozó szerződésállomány hónapról hónapra 25−40 százalék közötti mértékben apadt, ennek eredményeként november végére az élő szerződésállomány volumene rendkívül alacsony szintre, 1142 milliárd forintra zsugorodott, ami 40 százalékos lemaradás 2010-hez képest. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a megkötött szerződések 15-20 százaléka egyébként sem szokott megvalósulni.

A megbízások szintje az ÉVOSZ reményei szerint 2012 elején nőni fog, a közpénzekből finanszírozott megrendeléseknél, önkormányzati beruházásoknál ugyanis év elején szerződnek az éves keretek elköltéséről. Komolyabb mértékű növekedésre az a mintegy 1400 milliárd forintnyi építési célú uniós forrás adhat alapot, ami 2013 végéig rendelkezésre áll − mutatott rá az alelnök. Ennek a teljes mértékű kihasználásával legjobb esetben annyit lehet elérni, hogy 2012-ben csak további 5 százalékkal essen vissza az országos építési szerelési tevékenység értéke.

Tovább romlott az ágazat jövedelmezősége is: a 4,8 százalékos infláció mellett az építőipar átlag 2,3 százalékkal volt képes növelni az árakat, ami a megbízások hiánya mellett a piac állapotát sem a tisztulás irányába befolyásolta s hozzájárul a mintegy 400 milliárdos lánctartozás folyamatos újratermeléséhez. A mélyülő válság a foglalkoztatás és az adózás, valamint a partneri kapcsolatok terén is növeli a visszásságokat − tette hozzá Koji. Mivel az építőiparban nagyon magas azok aránya, akiknek a fizetése nem éri el a havi 216 ezer forintot, a túlélés érdekében a kötelező bérkompenzáció kivédése is az újabb trükkök elterjedését ösztönzi.

Az ősszel kifutott néhány villamosfejlesztési és útépítési projekt megdobta ugyan a novemberi termelési adatokat, mindez azonban nem változtat azon, hogy a magasépítés és a szerelőipar tragikus állapotban van − erősítette meg lapunknak Nagyiványi András, az ÉVOSZ elnökségi tagja, a VIV Zrt. vezérigazgatója is, aki szerint 2012−2013 a szó szoros értelmében a túlélés évei lesznek.

A megrendelések hiánya az eszméletlenül kapkodó és átgondolatlan törvénykezéssel fűszerezve további terheket ró az építési vállalkozókra, utalt a bérkompenzációra Nagyiványi, hozzátéve, hogy mindemellett  jelentősen nőtt a cégek bürokratikus terhelése is. Gyorsulás helyett még rosszabb az állami megbízásokban részt vevők kifizetése, azzal pedig, hogy az áfa-visszaigénylés határidejét 75 napra emelték, 110 napra nőtt a vállalkozók előfinanszírozási kötelezettsége.

Az elszálló árfolyammal kapcsolatban megjegyezte: a piac nem tudja elviselni a terheket, s mivel normális versenyeztetésről már nincs szó − a vállalkozási árakat a megrendelő diktálja −, a kivitelező a műszaki tartalom, illetve egy-egy alvállalkozó számlájának rovására nyeli le a veszteséget.