Négynaponta írták át az adótörvényeket
A tavaly elfogadott törvények majdnem egyharmadát át kellett dolgozni: decemberben a 2011-ben megalkotott 213 törvényből – ami új rekordot jelent – 63-at módosítani kellett, derül ki a CompLex kiadó közleményéből. A törvénymódosítások alapesetben a parlamenti munka mindennapi elemei, az azonban nem mindennapi, hogy egy frissen hozott törvényt még abban hónapban többször megváltoztassanak. Az egymással szoros kapcsolatban lévő törvényeknél egy módosítás számos más törvényt is megváltoztathat. Az ilyen gyors és átfogó törvény- és módosító-áradat erős kiszámíthatatlanságot hoz minden érintettnek, hiszen ezeket önmagában értelmezni sem könnyű, felkészülni rájuk pedig sok esetben szinte lehetetlen.
Még figyelemreméltóbb, hogy decemberben 18 olyan törvényt módosították, amit eleve decemberben alkottak meg, ezekből 5 többször is megváltozott a hónap során. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt például hatszor is átírták.
Az adótörvények változását jelenleg harminc nappal a hatályba lépést megelőzően ki kell hirdetni, így az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényt kihirdették már november 29-én, hogy aztán december folyamán újragondolják, hogy mit is szeretnének pontosan, így aztán év végéig még hét alkalommal módosították. Az adózás rendjéről szólót, az szja törvényt és az illetéktörvényt még egyaránt tizenegy törvény variálta az év utolsó hónapjában, amivel hármas holtversenyben csúcstartók.
A közoktatásról szóló törvényt tíz decemberi törvény érintette, nyolc a felsőoktatásról szólót, hogy aztán ezt 2012. szeptember 1-jén egyébként is hatályon kívül helyezzék. A közalkamazotti és a köztisztviselői törvény nyolc-nyolc átalakításon esett át, a polgári perrendtartásról szóló kilencen.
Ráadásul úgy tűnik, hogy hamar munka ritkán jó, ilyenkor könnyebben kerülnek homokszemek a gépezetbe. A vagyontörvénynél például tízmilliárdos nagyságrendű változtatás véletlenül idén lépett hatályba 2013 helyett, mivel a módosítások miatt megváltozott az egyik paragrafus számozása. Vagy emlékezetes, amikor néhány adótörvényt léptettek hatályba korábban egy vesszőhiba miatt, illetve amikor a költségvetéshez kis híján három módosított főösszeget szavaztak meg egyszerre, holott a törvény szerint módosítani sem lett volna szabad. Egy törvényjavaslatot cím nélkül nyújtottak be az országgyűlés elé, egy másik esetben pedig a római számok ismerete okozott gondot, így a kétszázadik helyett a százkilencventizedik törvény jelent meg.