Gyurcsányi gigahitelre számít a kormány
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A dokumentum szerint Magyarország a „2008. évihez hasonló nagyságrendű” hitelkeretet, nagyjából 17-20 milliárd eurót kaphat az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól, „az IMF jelzése szerint készenléti hitelmegállapodás (SBA) megkötésére van esély, elővigyázatossági jelleggel” (2008 végén 20 milliárd euróról szólt a megállapodás, de a pénz egy részét nem használta fel, illetve le sem hívta hazánk).
Amíg azonban eljutunk a mostani hiteltárgyalások végére, rögös lesz az út, derül ki „a kormány részére a Magyarország, valamint a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió között folyamatban lévő hiteltárgyalások helyzetéről” készített összefoglalóból. Mint emlékezetes, a magyar kormány november 17-én jelentette be, hogy hazánk ismét kezdeményezi az együttműködést az IMF-fel, a tárgyalási szándékot hivatalosan Orbán Viktor által aláírt levelekben jelezte hazánk. December közepén már volt egy informális egyeztetés a nemzetközi szervezetekkel, de az váratlanul félbeszakadt, ezt követően látogatott a múlt héten Fellegi Tamás Washingtonba.
Ilyen volt a gyurcsányi hitelcsomag
A 2008 őszi pénzügyi válság idején az akkor is súlyosan eladósodott magyar állam finanszírozásának biztosítására kért és kapott nemzetközi hitelprogramot a Gyurcsány-kormány. Akkor is készenléti hitelről állapodtunk meg az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal, a teljes csomag 20 milliárd euró értékű volt. Az unió 6,5 milliárd eurójából végül 5,5 milliárd eurót hívtunk le, a világbanki egymilliárd euróhoz nem nyúltunk, az IMF 12,5 milliárd eurónyi hitelkeretéből négy részletben összesen nagyjából 9 milliárd eurót hívott le a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány.
Az IMF készenléti hitel visszafizetése idén januárban kezdődik, és az utolsó törlesztőrészletet 2014 harmadik negyedévében kell visszafizetni. Az uniós hitel visszafizetése a tavalyi utolsó negyedévben kezdődött, és 2016. második negyedévében fejeződik be.
Bonyolult a helyzet
A nemzetgazdasági minisztériumban készített dokumentumból kiderül: a kormány tisztában van azzal, hogy Brüsszelen múlik a magyar hitelkérelem sorsa. „Az IMF hangsúlyozta, hogy addig nem fog hivatalos tárgyalásokba bocsátkozni, amíg Magyarország a nyitott kérdésekben nem jut egyezségre az EU-val [...] az egyezségnek az IMF számára is megnyugtató feltételeket kell tartalmaznia [...] néhány kulcsterületen előrelépést kell elérni: jegybanki függetlenség, pénzügyi intézmények, válságadók, költségvetés, adózás” – olvasható a Fellegi Tamás miniszter amerikai tárgyalásairól szóló részben.
„Magyarország helyzete az IMF–EU-hitelkérelem elbírálása és feltételrendszerének kialakítása miatt bonyolult” – ismerteti a jelentés a brüsszeli Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) álláspontját. Ezt a helyzetet az uniós biztosok kollégiumának „az országgal kapcsolatos ajánlásai és döntései” – köztük a túlzottdeficit-eljárás folytatása – „tovább komplikálják”.
A kormány tisztában van azzal, hogy a magyar mozgástér szűkös: „a Bizottság világossá tette, hogy az MNB függetlenségének szavatolását és az Uniós Alapszerződések előírásainak tiszteletben tartását előfeltételéül kell szabni a(z) (elővigyázatossági) hitelprogramra vonatkozó tárgyalások megkezdésének" – olvasható a jelentésben.
Téma leszünk
A dokumentum kitér arra is, hogy milyen további lépések várhatók a magyar hitelkérelem ügyében. Eszerint az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin január 24-i ülésén „vitás napirendi pontként szerepel a magyar programfelülvizsgálat, illetve a hitelkérelem ügye”. Az NGM arra számít, hogy a testület következő, február 21-i ülésén születhet döntés a magyar kérdésről, és megjegyzi, amit a múlt hét óta tudunk: Brüsszel „kilátásába helyezte a kohéziós források felfüggesztését a túlzott deficit eljárással kapcsolatos ajánlások nem teljesülése miatt".
A dokumentumból kiderül: továbbra sem lehet tudni, hogy mikor kezdődik meg a mostani előkészítő körök után a formális, érdemi hiteltárgyalás Magyarország és a nemzetközi szervezetek között. Erről csak annyit olvashatunk: „a hivatalos tárgyalások csak az EU és az IMF koordinált álláspontjának kialakítását követően indulhatnak el” – ez az álláspont viszont vélhetően csak akkor születik meg, ha a korábban felsorolt előfeltételekről sikerül megállapodni.
Brüsszel a szigorúbb
Emiatt változatlanul nem lehet tudni azt sem, milyen hitelt és milyen feltételekkel kaphatunk. Ami biztos: az uniótól úgynevezett fizetésimérleg-támogatásra, míg a Valutaalaptól készenléti hitelkeretre számíthatunk (vagyis ugyanolyan programokra, mint 2008-ban). Azonban ezek „összege és feltételrendszere, az ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek még nem ítélhetők meg biztonsággal”. Amit általában tudni lehet ezekről a pénzügyi programokról, hogy „ugyanarra a makrogazdasági feltételrendszerre, de más technikai feltételekre” alapozzák őket.
Az IMF-hitel ugyanis a pénzt kérő állam „egyoldalú kötelezettségvállalásán alapul”. Ezeket a kötelezettségvállalásokat egy szándéklevélben - ez volt a 2008-as (pdf) - kell rögzíteni, és „nem kapcsolódik hozzá a pénzügyi kondíciókat rögzítő hitelszerződés”. Az unióval ugyanakkor egy úgynevezett egyetértési megállapodást kell aláírni – ez volt a 2008-as megállapodás (pdf) –, azt „a brüsszeli Bizottság és a nemzeti hatóságok jegyzik, és a pénzügyi technikai feltételeket külön hitelmegállapodás rögzíti”.
A dokumentumból kiderül, hogy a hiteltárgyalások után is Brüsszel marad szigorúbb. Az unió ugyanis minden hitelrészlet felvételéhez előírja külön pénzügyi szerződések megkötését. Ezzel szemben „az IMF esetében a rögzített teljesítménykritériumok eléréséhez szükséges kormányzati lépések megtételében inkább van mozgástér”. A valutaalapot lényegében csak a hiánycél követése érdekli, „míg az EU-hitel egyes részleteinek lehívásához kapcsolódó feltételek a gazdaságpolitikai vállalások mellett konkrét jogszabályok elfogadására vagy módosítására vonatkozó lépéseket is tartalmaznak”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
