Elvitte a válság az adócsökkentést

A kormány egyetlen újítása sem jött be igazán a piacnak az adórendszer átalakításával kapcsolatban − sommázható az IMF Magyarországról szóló jelentésének ide vonatkozó passzusa. Összességében az ország a régióhoz képest eltérő megoldásaival erős lemaradást produkált mind növekedési potenciálban, mind versenyképességben. Ebben része volt az áfaemelésnek, a válságadóknak és az egykulcsos szja-rendszernek egyaránt. A gond nem elsősorban az egykulcsos szja-rendszer, jóllehet a Valutaalap szerint sem kellően végiggondolt az átalakítás, írja a Napi.

A kritika lényege nem az adórendszer lineáris vagy progresszív jellegére irányul. A probléma az időzítéssel volt, s azzal, hogy az átalakítás révén irreálisan nőtt a minimálbér összege, s az átlagbért, illetve az az alatti szintet jócskán terhelte a módosítás. Az adójóváírás egylépcsős kivezetése egyes jövedelmeknél megdobta a terhelést, ami egy recessziós időszakban nem szerencsés. A munkaerőpiac élénkítésével pedig egyenesen ellentétes hatású. A kompenzáció ráadásul bonyolult és jelentősen növeli a munkáltatók adminisztrációs kötelezettségeit is. Mindezek alapaján az IMF azt javasolja, hogy a rendszer egyes részeit gondolja újra a kormány. Kérdés, mi lesz az újragondolás eredménye.

Az adóterhelés idén jelentősen emelkedett 2011-hez képest: akkor 36 százalék alá csúszott a GDP-arányos teljes elvonás, ám idén 38 százalékra nő. Ennek jelentős része a béreket terhelő elvonásban mutatkozik meg, hiszen a terheléshez emellett csak az áfaemelés tesz hozzá. Különösen szembetűnő az szja terhelésének változása: 2008 óta folyamatosan csökken az elvonás mértéke, GDP-arányosan számolva 7,7 százalékról tavaly 4,9 százalékra mérséklődött, az idén azonban 5,2 százalékra nő.

Ennek hátterében a különadók be- majd részbeli kivezetése, a sávhatárok kitolása, végül pedig a felső kulcs eltörlése áll. Míg 2008 és 2011 között a módosítások a magasabb jövedelmeknél jelentkeztek elsősorban − az adójóváírás tologatását ide nem értve −, és jutott el a terhelés a 4,9 százalékos szintre, az idei emelkedést az alacsony jövedelműek hozzák össze. Valójában ez a jelenség az, ami miatt a Valutaalap megorrolt az egykulcsos adó miatt.

Az olyan egyértelműen versenyt és növekedést hátráltató elemekre, mint az áfa 27 százalékra emelése vagy a még mindig irreálisan magas járulékszint - ami egy egy százalékponttal emelt, 18,5 százalékos egyéni járulékból és a munkaadót terhelő 27 százalék szociális hozzájárulási adóból áll −, sok szót nem veszteget az IMF. Csak megjegyzi: ezek sem használnak semmit. Az adórendszer hibáinak felsorolásában azonban nagyobb teret kap a bankadó. Itt az egyetlen megnyugtató lehetőséget abban látja a Valutaalap, hogy jövőre a terhelése csak feleekkora lesz, 2014-től pedig megszűnik. A többi válságadó ugyanakkor ennyire "nem bántja" a szervezet szakértőinek szemét.

Képtelenség! − fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Nemzet információja szerint az arányos adórendszer megváltoztatásáról az elmúlt napok kormányüléseinek egyikén. A miniszterelnök szerint ezen azért sem kell módosítani, mert az EU több államában is hasonló rendszer működik. A hírek szerint már akkor a kormány elé került a kérdés, amikor Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosa felvetette a módosítás lehetőségét. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke úgy fogalmazott a lapnak: 99,9 százalék, hogy marad az egykulcsos szja-rendszer.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!