Akadozik a bérkompenzáció

Nem halad zökkenőmentesen a bérkompenzáció. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban többször hangsúlyozta, a munkavállalók nem járhatnak rosszul az egykulcsos adórendszerre áttéréssel, később hozzátette, az áttérés utolsó szakasza mindegyik félre rendkívüli feladatokat ró. A nemzetgazdasági minisztériumban úgy számoltak: mintegy 790 ezer munkavállaló járna rosszul az adójóváírás rendszerének januári kivezetésével, ha nem kapna kompenzációt a csökkenő nettója miatt. Ha Ön sem kapott, ha kapott, de trükkökkel, vagy ha kapott, és elégedett, írja meg, és mi megírjuk.

Ennek hatását csupán részben ellensúlyozza, hogy a szuperbruttó már csak a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet terheli, ráadásul a munkavállalóknak egy százalékkal több egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a dolgozó után. Mindezek hatására a bruttó 216 805 forint alatt keresők nettó jövedelme béremelés híján csökken.

Vékonyabb a boríték

Különösen az alacsony keresetű, gyermeket nem nevelők járnak rosszul, itt a visszaesés jóval meghaladhatja a tíz százalékot is (és még nagyobb arányú az inflációs hatást is figyelembe vevő reálértéken számolva). Bár hosszú távú foglalkoztatási hatása negatív, átmenetileg többeknek segítség lehet a minimálbér közel húsz százalékos emelése, ők tavalyi bruttó 78 ezer forint helyett idén havi 93 ezer forintra lesznek bejelentve. (Számolja ki ön is, hogyan alakult a bére; a kalkulátorhoz cikkünk végén talál magyarázatot).

A bérkompenzáció a múlt év végi ígéretekkel szemben a közszférában sem zökkenőmentes, számos területen késik, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, könyvtárosok kaptak most több ezer forinttal kevesebbet, mint amire számítottak. Az NGM szerdán közölte, a közszférában minden munkavállaló január elsejével visszamenőleg megkapja a bérkompenzáció összegét, ha a jogosultságról március 15-ig nyilatkozik.

Pénz hiányában most nem hajtaná végre a BKV sem a kötelező bérkompenzációt és a minimálbér-emelést sem, emellett felfüggesztenék az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás fizetését is. A korábbi években vállalkozásokká kiszervezett közintézmények választhatnak, hogy visszaalakulnak-e költségvetési szervvé, vagy a magánszférára vonatkozó elvárt béremelést hajtják végre.

Lomhán kompenzál a versenyszféra

A közszféránál is nehézkesebben halad a kormány által elvárt béremelés a versenyszektorban. A kormány korábban azt kérte a munkaadóktól, hogy hajtsák végre a minimálbér-emelést és a bérkompenzációt, utóbbihoz több ösztönzőt is rendszerbe épített.

Van egy általános kompenzáció, ami a nettó bér változatlansága esetén 5 százalék felett kompenzálja a munkáltatót. Ez egy munkáltatói adókedvezmény, az adójóváírásnál nem bonyoulultabb szabályokkal, a feltétele, hogy az elvárt béremelést a munkáltató végre is hajtsa. Emellett készül pályázati lehetőség azoknak, akiknek az 5 százalékos  is sok. Itt három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat. A minisztérium közlése szerint a teljes bérkompenzációra mintegy 130 milliárd forintot szán a kormány a költségvetésből.

A pályázaton való részvétel feltétele egyrészt, hogy nincsen 60 napnál régebben lejárt köztartozás, illetve, hogy az év során nem lesz létszámleépítés. A bérkompenzációra állami támogatást nyerő cégek is csak áprilisban jutnak a pénzhez, már ha egyáltalán elnyerik azt. A támogatáson kívül a kormány szankciókkal is fenyegeti a cégeket: a jogszabály kimondja, hogy az a munkáltató, aki nem hajtja végre a rendelet szerint tételesen meghatározott elvárt béremelést, két évig kizárja magát a közbeszerzési pályázatokból és az állami támogatásokból.

Megy a trükközés

Sok cég számára teljesíthetetlen elvárás, hogy ha bérkompenzál, akkor ne csökkentsen létszámot, hiszen eleve nehéz pénzügyi helyzetben van. Így ha teljesíteni akarják az állam elvárásait, gyakran trükközéssel oldják meg a bérkompenzációt. „A legkülönbözőbb módszerekről terjednek hírek, de kevés konkrét esetről tudni. Kétségtelen, hogy vannak módszerek, amellyel a megemelkedő bérköltséget nem szívesen álló munkaadó papíron elintézheti, hogy ne kelljen kirúgni senkit és látszólag a bérek is emelkedjenek” – mondta Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Ezek közül a leginkább kézenfekvő, hogy a cégnél a béreket megemelik, de megvágják a béren kívüli juttatásokat, így összességében a munkavállaló havonta végül mégis kevesebből tud gazdálkodni.

Kovács Andrásné, a kereskedelmi dolgozókat tömörítő KASZ szakszervezet budapesti és pest megyei titkára azt mondta: hallani olyan esetekről is – ez történt állítólag például a SPAR egyes üzleteiben – hogy egyik nap mindenkinél bért emeltek, másnap viszont a "munkavállalók beleegyezésével" a nyolcórás munkaidőt hétórásra csökkentették, ami viszont már kevesebb pénzzel jár.

Másik módszer, hogy több vezetőt lefokoznak, miközben munkaköre változatlan marad. Az alacsonyabb beosztáshoz pedig alacsonyabb bér is jár, egy emberen így akár 30-40 ezer forint is „megspórolhat” havonta a munkaadó. Ez utóbbit a hatályos szabályozás elvileg nem fogadja el.

Az alacsony termelékenységű és képzettségű munkavállalók ráadásul jellemzően kevésbé kelendőek a munkaerőpiacon, így komoly alkuerejük nincsen. Vagy betartják a munkaadó játékszabályait, vagy távozhatnak a cégtől.

Milyen bérkompenzáció?

Egyes cégeknél, például a Metro kiskereskedelmi láncnál, vagy az Orexnél nem ügyelnek a látszatra sem, elzárkóznak a bérkompenzációtól. Pedig a Metro dolgozóinak 80 százalékának több mint 10 ezer forinttal volt kevesebb a januári nettó bére, mint a tavalyi évben, a cégnél csütörtökön sztrájkbizottság alapításának a lehetőségét jelentették be.

„A legtöbb helyen arra hivatkoznak, hogy a külföldi tulajdonos most erre nem ad pénzt, így nem tudnak emelni, de szerepet játszhat az is, hogy ezek a cégek úgy érzik, kevesebb a veszteni valójuk. A Metrót valószínűleg nem érinti sem az uniós pályázatokról, sem pedig az állami tenderekről való kizárás” – mondta Kovács Andrásné.

A bérkompenzációt főleg azok a cégek teljesítik könnyedén, ahol amúgy is jól megy, ilyen például a Penny Market. Nagy kérdés azonban, hogy a kormánnyal eleve nem túl jó viszonyban álló, iparági különadóval terhelt hipermarketeknél hogyan valósul meg a bérek kompenzációja.

Kiss Béla a vegyipari, energiaipari szakszervezeteket tömörítő VDSZ alelönöke az Indexnek elmondta: a hozzájuk tartozó 176 cég közül eddig 91 jelzett vissza, ezek negyven százalékánál már megtörtént a bérkompenzáció, és mintegy 29 olyan szervezetről tudnak, ahol a tárgyalások folyamatban vannak. Szerinte a legtöbb helyen van remény a megegyezésre, egyes helyeken pedig a kompenzáción túl is emeltek fizetést.

Több munkáltatói szervezetnél nem januárban kezdődik a gazdasági év, azonban ott, ahol megtörténik a bérkompenzáció, általában visszamenőlegesen, januártól adják meg a dolgozóknak a plusz pénzt. Kiss Béla szerint a cégek közül kevesen vannak, akik állami támogatást vesznek igénybe, többségében tehát nem az állami pénzektől való elesés fenyegetése győzte meg a vállalatokat a kompenzációról. „A cégek pénzt és energiát öltek munkavállalóik kiképzésébe, nem szeretnék őket elveszíteni, így jellemzően megadják nekik a kompenzációt” – mondta.

Több kisebb cégnél panaszkodnak arra, hogy nincs meg az infrastruktúra a bérkompenzáció kiszámítására, levezénylésére, ahogyan egyes helyeken, ahol a túlélés a cél, biztosan nem történik meg a kormány által elvárt emelés. „A Mal Zrt.-nél például örülnek, hogy élnek” – tette hozzá a VDSZ alelnöke.

Kusza szabályozás

Ágazati összesítések egyelőre nincsenek, de a legtöbb helyen elindultak a bérkompenzációról való tárgyalások, mondta Pataki Péter. Több cégnél már megtörtént az emelés, de vannak helyek ahol a rendes éves bértárgyalások részeként kezelik a kompenzáció kérdését is. Sokan kivárnak, és a második körös pályázatokra várnak, nincs elég pénzük a bérek fejlesztésére. Arra a kérdésre, hogy mely iparágakban várható leginkább, hogy a munkaadó elzárkózik a bérfejlesztéstől, Pataki azt mondta, elsősorban az élelmiszergazdaság területéről halott hasonlót.

Akad egy sor olyan, főleg kisebb vállalat is, ahol egészen pontosan nem is értik, nem látják át a részletszabályokat, sokan tanácstalanok, hogy pontosan mit csináljanak, figyelembe kell venni, ha valaki különböző pótlékokat, teljesítmény-ösztönző elemeket kap, ha a tavalyi év végén változott a bére, vagy ha például hónap közben vették fel vagy rugták ki. (A szabályozás a közszféra kompenzációja bonyolultabb, a rendelet tizenkétféle családmodellt állít fel, a foglalkoztatás kezdete és a kereseti szint is befolyásolja a kompenzációt. Azok, akik legalább három gyermeket tartanak el, nem összegszerű kompenzációt kapnak, hanem százalékosat.)

További furcsaság, hogy olyan munkavállalók után is jár az államilag támogatott bérkompenzáció, akik korábban nem élhettek az adójóváírással. Például azok az ügyvezetők, akik a saját cégükben alacsonyabb jövedelemmel állnak munkaviszonyban, de mellette milliós osztalékot vesznek fel. Ugyanez a helyzet azoknál az alacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalóknál is, akiknek ingatlan bérbeadásból vagy például ingó értékesítésből származik egyéb jövedelmük.

Tanácstalanok a hazai munkaerő-kölcsönző cégek is, ők attól tartanak, hogy ellehetetlenül a működésük a kormány bérkompenzációs szabályozása miatt, mivel ők nem tudják garantálni, hogy a foglalkoztatottak nettóban ne vigyenek haza kevesebb pénzt, mint tavaly, a bérpolitikát a kölcsönző vállalat alakítja ki. Így adott esetben vagy lenyelik a különbözetet, és átvállalják a bérkompenzáció terhét, vagy elesnek közbeszerzésektől, állami támogatásoktól. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, célja, hogy minél szélesebb munkavállalói körben teljesüljön az elvárt béremelés. Ennek megfelelően, már keresi a megoldást a munkaerő-kölcsönző cégek kompenzációs nehézségeire.

A bérkompenzáció kapcsán a leggyakrabban ismétlődő kérdésekre a kormány honlapján válaszol.