GKI: Újabb elbocsátáshullám jöhet

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 800 fős reprezentatív vállalati mintán végzett kutatást idén januárban az öt fősnél nagyobb vállalkozások idei kilátásairól és a létszámvárakozásairól. A téma különösen aktuális, hiszen 2011 folyamán a magyar gazdaság lassult, idén pedig a minimálbér emelése és az alkalmazotti adókedvezmény megvonása miatt a nettó kereset jelentős csökkenésére és növekvő vállalati bérköltségre lehet számítani. A válaszoló cégek 1 millió 861 ezer munkavállalót reprezentálnak. A válaszokat a válaszadó cégek létszámával súlyozva mutatjuk be.

A vállalkozások 4 százaléka számít idén jelentősen növekvő, 27 százaléka kissé növekvő árbevételre, míg 5 százalékuk szerint jelentősen, 19 százalékuk szerint kissé csökken majd árbevételük.

Az 500 fő feletti cégek optimistábbak (40 százalékuk árbevétel-növekedést remél, míg csökkenéstől csak 20 százalékuk tart), ugyanakkor minél kisebb egy cég, annál rosszabb kilátásokkal vág neki az évnek. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatók 35 százaléka például az árbevétel csökkenésére számít, míg növekedésre csak 21 százalékuk lesz képes.

Nagyon kedvezőtlenek a foglalkoztatási kilátások. A vállalkozások 4 százaléka növelni, 29 százaléka csökkenteni tervezi létszámát. Minél nagyobb egy cég, annál inkább számíthatunk arra, hogy csökkenti a foglalkoztatottak számát. Legnagyobb arányban az 500 fő feletti cégek jelezték, hogy elbocsátanak (40 százalékuk mérsékli létszámát, 3 százalékuk növeli), de minden vállalati méretkategóriában a létszámcsökkentők vannak többségben (a bérkompenzáció ellenére).

A GKI szerint a felméréséből úgy tűnik, a cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot részben azért, mert bízott a konjunktúra javulásában, részben pedig azért, mert valahogy ki tudták gazdálkodni a bérköltséget, mostanra azonban „elszakadt a cérna” – fogalmaznak a kutatók, arra utalva, hogy a vállaltok már nem bíznak a kedvező kimenetelben. A GKI szerint „nyilván nem javította a vállalatvezetők hangulatát” a már említett kötelező minimálbéremelés, a cafetéria rendszer további megsarcolása, a tb-járulék feljebb srófolása, és áttételesen a fogyasztást terhelő adók emelése sem, mivel ez azt eredményezte, hogy csaknem minden termék megdrágul.

Az előzőekkel összhangban a beruházási szándékok is gyengék. A vállalkozások 21 százaléka tervezi a beruházási kiadásai növelését, miközben negyedük csökkenti azokat. Különösen kedvezőtlen, hogy az 500 fő feletti cégek közel 40 százaléka mérsékli beruházási kiadásait, és csak 12 százalékuk tervez növekedést.