Magánnyugdípénztárak: Úton a megszűnés felé

December óta mindössze néhány pénztári tag jelezte, hogy visszalép az állami nyugdíjkasszába - tudta meg a Napi Gazdaság a pénztárakhoz intézett körkérdések alapján. Van olyan intézmény, ahol a 11 200-ból mindössze 25-en távoznak, ami nagyjából általános trendnek számít.

A pénztárak optimizmusa azonban nincs kőbe vésve, hiszen a "bizonytalan jogi környezet" megszűnéssel fenyegeti őket. Annyit tudnak, hogy törvény szerint a magánnyugdíjpénztári egyéni számlákon landoló befizetések már nem érkeznek meg hozzájuk, az összegek az állami nyugdíjkasszát gyarapítják. A tagok keresetük 10 százalékát is nyugdíjjárulékként a Nyugdíjbiztosítási Alapba fizetik, amivel gyakorlatilag megindult a magánnyugdíjpénztárak "lassú felszámolása".

Az szintén ismert számukra, hogy január 1-jétől a tagok ismét szolgálati időt szereznek az állami nyugdíjrendszerben, és keresetüket a társadalombiztosítási nyugellátás során figyelembe veszik. Azt viszont már sem a tagok, sem a pénztárak nem tudják, hogy a majdani nyugellátásukat mi alapján határozzák meg - mondta a Napi Gazdaságnak egy illetékes nyugdíjpénztári alkalmazott.

Egy másik nyugdíjpénztári alkalmazott azt mondta el, hogy a visszalépők tagsági jogviszonya május végével szűnik meg, a végelszámolás alapja az aznapi egyéni számlaegyenleg. Az egyenleg kilépési díjjal és a tagi kifizetéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak utalja. A visszalépők ismét rendelkezhetnek a tagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés, valamint a május 31-i fordulónapra megállapított reálhozam összegéről, továbbá kérhetik annak kifizetését vagy jóváírását egy önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett számlára. Másik lehetőségként a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlára is utaltathatják ezt a pénzt.

A pénztárak szerint a bizonytalanság veheti rá a már amúgy is megcsappant ügyfélkörüket arra, hogy március végéig átlépjenek az állami nyugdíjkasszába, holott azok, akik így döntenek, már a korábbi átlépőket megillető kedvezményeket sem kapják meg, reálhozamuk után már nem élveznek adómentességet.

Simonovits András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa szerint a jelenlegi jogszabályok miatt a pénztárak a náluk parkoló 230 milliárd forint ellenére is hamarosan kénytelenek lesznek lehúzni a rolót.