Csatlakozunk az uniós pénzügyi paktumhoz

Támogatta az Országgyűlés, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz. Martonyi János külügyminiszter erről szóló előterjesztését (pdf) hétfőn fogadta el a parlament. A 2013. január 1-jén életbe lépő szerződést - amelynek tartalmáról január végén állapodtak meg az európai uniós állam- és kormányfők - az Európai Tanács március 1-jén és 2-án esedékes ülésén írják majd alá a csatlakozó tagállamok vezetői. A kormánypártok és az MSZP képviselői igennel voksoltak a - Jobbik kérésére - név szerinti szavazáson, az LMP-s politikusok tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemet mondtak a határozati javaslatra. A szavazás közben jobbikos képviselők egy "Mégis gyarmat leszünk" feliratú transzparenst mutattak fel.

Ezt vállaljuk

A határozati javaslathoz a kormány háttéranyagként benyújtotta a teljes szerződés végleges szövegét is. Eszerint az aláírók - a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok - államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Kivételt képeznek azok az országok, amelyek a GDP 60 százalékánál jóval kisebb belső államadóssági rátával rendelkeznek, mert esetükben a strukturális hiány az 1 százalékot is elérheti. A szerződés értelmében minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek (erre a szerződés csak rendkívüli körülmények okán ad lehetőséget).

Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Ez utóbbit az Európai Bíróság lesz hivatott ellenőrizni akár már egy tagállam kérésére is, és ha valamely ország tartósan nem teljesíti vállalt kötelezettségét, pénzbírsággal sújtható.

Átláthatóbb lesz az uniós állampapírpiac

A paktum arról is szól, hogy az a szerződő fél, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, költségvetési és gazdasági partnerségi programot léptet életbe, részletes leírást adva a túlzott hiány hatékony és tartós kiigazításához szükséges strukturális reformokról. A program és a vele összhangban álló éves költségvetési tervek végrehajtását az Európai Tanács és az Európai Bizottság követi nyomon.

Nemzeti állampapír-kibocsátásuk tervezésének jobb összehangolása érdekében a szerződő felek előzetesen jelentik a tanácsnak és a bizottságnak állampapír-kibocsátási terveiket.

Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtt a parlamentben azt mondta: a fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarországnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tavaly decemberben nem mondott automatikusan igent a "kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére", időközben azonban elérte, amit akart, vagyis hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezők, a többi államra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. A másik fontos eredménynek azt tartotta, hogy a paktum szövege nem utal az adóharmonizációra, az ugyanis véleménye szerint ellentétes az ország érdekeivel.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője február 10-én közölte: a kormány kérdéssel fordul az Alkotmánybírósághoz, azt tudakolva, hogy az új EU-s szerződés majdani ratifikálása feles vagy kétharmados többséget követel-e meg a parlamentben.

Nemből igen

A költségvetési paktumhoz január végén Nagy-Britannia és Csehország kivételével valamennyi uniós tagállam csatlakozott. A szerződés automatikus szankciókat ír azokkal a tagokkal szemben, amelyek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban az, hogy fél százalék alá csökkentsék strukturális hiányt.

Orbán Viktor múlt hétfői parlamenti beszédében azzal indokolta korábbi elutasító, később bizonytalannak tűnő álláspontja megváltoztatását, hogy eldőlt: az euróövezeti költségvetési szabályok csak az euróbevezetéssel lesznek kötelezőek. Orbán azt mondta: a kötelező adóharmonizáció is kimaradt a szabályozásból, ami ellentétes lett volna az érdekeinkkel, mert a versenyképességünket veszélyeztette volna. Így már "a paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára, így semmi akadálya annak, hogy csatlakozzunk hozzá. Ebben a kérdésben lezárult a vita."

Parlamenti döntés kellett

Orbán korábbi nyilatkozatai alapján a dokumentum elfogadása nem volt mindig egyértelmű. A paktum létrehozásáról szóló tavaly december 8-9-i uniós csúcs után hosszú órákig nem volt világos, hogy a kérdésben mi a magyar álláspont. Az uniós csúcs után a nemzetközi sajtóban megjelent első hírek arról szóltak, hogy két ország – Svédország és Csehország – parlamenti felhatalmazást kér a csatlakozáshoz, két ország – Nagy-Britannia és Magyarország – ellenzi azt.