Naponta ötven cég megy csődbe

Az új csődtörvénnyel hatályba lépett változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási szabályok hatékonyságát kívánják segíteni, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák. Ám nagyon résen kell lennie annak, aki el akar igazodni a törvény sorai között –  derült ki az Üzleti Konferencia Központ rendezvényén. A változások szükségességét indokolja, hogy a hazai 560 ezer társas- és mintegy 400 ezer egyéni vállalkozásból Szabó Dániel, a Dun&Bradstreet Hungária Kft céginformációs tanácsadója szerint mindössze 50-60 ezer valóban aktív és hitelképes. Naponta átlag ötven felszámolási eljárás indul, ezeknek a cégeknek 80 százaléla vagyon nélküli. Tavaly 20 ezer felett volt a végelszámoltatott, 40 ezer felett az indított eljárások száma.

Az 1992-ben hatályba lépett csőd és felszámolási törvényt már annyit toldozták-foldozták, hogy elveszett a belső koherenciája –  fogalmazott Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla kollégiumvezető bírája. Ezt erősítette meg Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke is. A felszámolók jogosítványa kibővült, egyes értelmezések szerint hatósági jogkört kaptak azzal, hogy a korábbiakkal ellentétben nemcsak a dokumentációt, a mérlegeket vizsgálhatják, de beléphetnek helyiségekbe, kinyithatnak zárt ajtókat, vagyontárgyakat is kereshetnek. A szakember szerint azonban ez csak féljogosítvány.

Ugyanakkor a kötelező feladataik is megszaporodtak: például a felszámolónak kell eljárnia azért, hogy a hatósági nyilvántartásokból töröljék az adóst terhelő és megillető jogokat, miközben nincs hozzáférése azokhoz az adatbázisokhoz, amelyek az adatszolgáltatáson túl a vagyonfeltárást is megkönnyítené. Az egyesület elnöke szerint a sikeresen talpraállított Parmalat esete mutatja, szükség van arra, hogy a csődvédelem alatt a cég menedzsmentje részt vegyen a vagyonfelügyelő munkájában. A szakmai szereplők szerint számos ok van a panaszra: kevés a felszámoló, rengeteg az ügy, sok a tisztázatlanság és bizonytalanság, amelyeknek kibogozása, az értelmezési eltérések tisztázása a törvényszékeket és a táblabíróságokat fogja újra túlterhelni.

A hitelezői oldal érdekei figyelembevételével, Somogyi Ferenc nem örült annak, hogy megnövelték az adósok lehetőségeit az időnyerésre; nem biztos benne, hogy a fizetési haladék (kismoratórium) időtartamának meghosszabbítása (30 nap helyett 45 napra) elősegíti az adósok pénzhez jutását, viszont helyesnek tartja, hogy az eljárás indítása után 180 napig még a régi székhely szerint illetékes törvényszék járhasson el az ügyben. A cég áthelyezés volt ugyanis az egyik kiskapu, amivel eddig előszeretettel éltek azok a cégek, akik a székhely áthelyezésével próbáltak a hitelezők elől elbújni.

Juhász  László leszögezte: a törvényben „kirívó jogi tévedés”, de számos ponton találni kérdőjelet. Nagyon kell figyelni, hogy a folyamatban lévő ügyekben mikor lehet és kell alkalmazni az új szabályokat, a legtöbb módosítást egyébként 2012. március 1-je után érkezett ügyekben kell alkalmazni.

Magyarországon annyira könnyű céget alapítani, hogy szinte nem érdemes a régit rendbetenni. Nem véletlen, hogy az érdemben befejezett ügyek 90 százaléka a szakértők szerint „egyszerűsített romeltakarítás”. A bíró szerint a jogalkotók meg akarták oldani ezeket az ellentmondásokat, el is indultak a jó irányba, a módosítások zöme célszerű, szakszerű, javítja a csődeljárás menetét, de várható, hogy lesznek problémák, és vitatott értelmezések.