Júlia, Rita
12 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Jöhetnek a magyar iránytaxik

2012.02.24. 19:00 Módosítva: 2012.02.24. 19:56

Benyújtotta a kormány a parlamentnek az új személyszállítási törvény tervezetét . Az országgyűlés honlapján péntek délután közzétett dokumentumból kiderül: az új magyar szabályozás lehetővé tenné a ritkán lakott vagy a különleges településszerkezettel rendelkező térségekben az úgynevezett igényvezérelt személyszállítási szolgáltatást. Ez lényegében a magyaroknak a közel-keleti, észak-afrikai államokból ismerős iránytaxiknak felel meg, vagy hivatalos megfogalmazásban: „utas jelzésére induló, informatikai rendszerekkel támogatott, változó útvonalon és időpontokban közlekedő, kisebb befogadóképességű járművekkel működő” közlekedési rendszereknek. Ilyen igényvezérelt tömegközlekedési szolgáltatás nyújtható más térségekben is bizonyos esetekben – például hétvégén, nem csúcsforgalmi időszakban – is.

A törvényjavaslat megszünteti a személyszállítási közszolgáltatások hatósági árazását. A közösségi közlekedés versenyképességének növelése érdekében „a jelenleginél lényegesen differenciáltabb tarifa és kedvezményrendszer kialakítása szükséges, amely túlmutat a hatósági árrendszer körén” – olvasható a tervezet indoklásában. A törvényjavaslat (32. paragrafus, 29-30. oldal) nyolc pontban sorolja fel, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni az árak kialakításánál.

Ilyen például, hogy csak magasabb komfortfokozatért vagy kiegészítő szolgáltatásért lehessen pótdíjat kérni, hogy a tarifák biztosítsák az egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességet, hogy a helyi és elővárosi tömegközlekedésben lehessen időalapú hozzáférést biztosító jegyrendszer, és hogy a különböző tömegközlekedési cégek elfogadják egymás bérleteit. Az új törvény az úgynevezett szociálpolitikai menetdíj-támogatást is differenciálná: „az országos, elővárosi és regionális, illetve a helyi személyszállítási közszolgáltatás terén eltérő szabályrendszer indokolt”. Magát a támogatást a tervezet szerint ezután az adóhivatal folyósítaná. Az nem változik, hogy a munkáltatónak az utazási költségek 86 százalékát kell megtérítenie.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint az új szabályozás biztosítja, hogy az Európai Unió szabályrendszerének keretei között „a nemzeti sajátosságoknak és lehetőségeknek legnagyobb mértékben megfelelő” szabályozási, szervezeti, működési és finanszírozási modellt lehessen kialakítani. Az új magyar szabályozás megteremtheti azt a személyszállítási rendszert – benne egyebek mellett a MÁV-os és volános menetrendi párhuzamosságok kiszűrésével –, amely létrejötte után csökkenthető a szervezett tömegközlekedési mostani évi 300-400 milliárd forintos állami támogatása.

Az új finanszírozási szabályokkal tervezhetővé válik a szolgáltatók, az államháztartás számára a közösségi közlekedés finanszírozási igénye, determinálva ezzel a fejlesztési lehetőségeket. A törvény olyan új finanszírozási modellt rögzít, amely arányosabbá teszi a megyei jogú városok és az egyéb vidéki települések helyi közlekedésének támogatását – ez várhatóan a BKV-nak jutó állami források csökkenését eredményezheti.

A törvényjavaslat az országos, elővárosi, regionális közlekedés ellátási felelőseként az állam képviseletében eljáró közlekedésért felelős minisztert, míg a helyi közlekedés ellátási felelőseként a települési, illetve fővárosi önkormányzatot jelöli ki. Az önkormányzatok ezt a feladatot át nem háríthatják, de a munkába közreműködőket bevonhatnak, illetve több önkormányzat közös közlekedésszervezőt is működtethet. Hogy a szolgáltató megfelelően teljesíti-e a közszolgáltatási szerződést, azt négy úgynevezett kulcselem alapján vizsgálják, ezek: tisztaság, pontosság, utastájékoztatás, valamint a „menetrend szerinti mennyiségi és minőségi paraméterek”.

A törvényjavaslat rögzítené, hogy a helyi személyszállítási közszolgáltatásokat, valamint az országos, elővárosi és regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatásokat ellátó közlekedési szolgáltatót nyilvános pályázaton válasszák ki. A pályáztatás alól azonban több esetben felmentést adnának, ilyen eset lenne például az, ha a szolgáltatás csak egy vonalra vagy járatra korlátozódik, és nincs pénzügyi ellentételezés, vagy a közszolgáltatás ellátását veszélyeztetné a pályáztatást.

A javaslat kitér a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatásra. Megállapodás híján a közforgalmú közlekedésben a még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66 százaléka, az országos és a regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50 százaléka.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!