Mégsem forintosítják a devizahiteleket

A devizahitelezés okait vizsgáló bizottság előbb az eladósodás folyamatát elemző jelentést, majd ezzel összefüggésben javaslatokat is megfogalmazott egy február közepén a parlament honlapján megjelent dokumentum szerint.

Az egyik javaslat úgy szólt: meg kellene vizsgálni valamennyi devizás hitel „felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét”.

A bizottság elképzelése az volt, hogy az adósoknak kedvező (de a bankoknak óriási károkat okozó) forintosítás minden devizahitelesre vonatkozzon, a részletek kidolgozását azonban a kormány szakértőire bízták, az elképzelésből végül semmi nem lett: az alkotmányügyi bizottság hétfőn ugyan egyhangúlag támogatta, hogy a bizottság határozati javaslatát nyújtsák be az Országgyűlésnek, a dokumentumból (pdf) azonban kikerült a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának a lehetősége.

A jelentést készítő albizottság elnöke, Papcsák Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondta: realistának kell lenni, csak olyan javaslatot tud az Országgyűlés elfogadni, amit a kormány végre is tud hajtani.

Ami maradt: magáncsőd, végzettség, oktatás

Az új tervezet több időt ad a kormánynak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a feladatok teljesítéséről szóló beszámoló elkészítésére, ezt március 31-e helyett augusztus 31-ig tehetik majd meg.

Az előző tervezet felhívta a figyelmet arra a több ezer emberre, akik nem pénzintézetekkel kötöttek szerződést, hanem pénzügyi szolgáltatókkal, illetve hitelközvetítőkkel, így kimaradtak a kormányzati, állami segítségnyújtási rendszerből. Az új szöveg arra kéri fel a kormányt, vizsgálja meg a devizahitelesek megsegítése érdekében hozott intézkedések hatályosulását és szükség esetén kezdeményezze azok módosítását.

A korábbi változatban javasolták a kormánynak, hogy készítsen elő jogszabály-módosítást arról, hogy a pénzügyi szolgáltató, hitelközvetítő társaságoknál legyen elvárás a hitelközvetítők szakirányú felsőfokú végzettsége és meghatározott szakmai gyakorlata. Szintén megfontolásra ajánlották annak lehetőségét, hogy kötelező jogi képviselettel biztosítsák a hitelfelvevők megfelelő információhoz jutását.

Az új tervezet szerint a parlament arra kérné fel a kormányt, hogy vizsgálja meg a pénzintézetek, hitelközvetítő pénzügyi szolgáltatók, ügynöki szervezetek viszonyát, és a hitelfelvevők ezekhez való viszonyát, valamint a pénzügyi szolgáltatás közvetítőire vonatkozó, 2011-től alkalmazandó jogszabályok hatályosulását, illetve szükség esetén kezdeményezze azok módosítását.

Emellett kezdeményezik annak vizsgálatát is, hogy a kormány milyen eszközökkel tudná elősegíteni a hitelpiac szereplőinek a futamidő alatt bekövetkező negatív változások elleni "öngondoskodását", például a hitelfelvevőre megkötött hitelfedezeti biztosítási csomaggal, amely védelmet nyújt a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi nehézségek esetében.

A hitelfelvevők információhoz jutása érdekében az új tervezet az Európai Bizottság egyik irányelvének a magyar jogrendbe illesztését, illetve annak vizsgálatát javasolja.

Az új tervezetben is benne maradt, hogy a kormány vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését, valamint építse be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismertetését és fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Nem változott az sem, hogy a PSZÁF-et felkérnék: a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a fogyasztóvédelmi, versenyfelügyeleti hatóságokkal, illetve végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazását illetően, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen magasabb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná. Arra is felkérnék a PSZÁF-et, hogy a vizsgálatok alapján, ha szükséges, javasoljon jogszabályi változásokat.