Gyárfás
19 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Színleltnek tűnő szerződések az NFM-nél

2012.02.27. 07:09

Tavaly július óta tizenkét megbízási szerződést kötött összesen tizenegy magánszeméllyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – derül ki a minisztérium szerződéseiről múlt héten közzétett adatokból (pdf). A kormányportálon megjelent dokumentumból úgy tűnik, több esetben olyan tevékenységekre is megbízási szerződést kötöttek, amelyeket hagyományosan munkaviszonyban szoktak ellátni. (Ám nem mind ilyen, vannak vagyonértékelési feladatokról szóló, szakmai tanácsadásra, kommunikációs vagy fejlesztési dokumentációval kapcsolatos munkák adott megbízások is).

Van olyan megbízott, akivel a minisztérium titkársági és koordinációs főosztályának asszisztensi feladatai szerződtek előbb tavaly júliustól december 18-ig, majd december 19-től idén március 31-ig (ő az egyetlen, akivel két szerződést is kötöttek, bár ezt egy kilenc hónapos időtartamúban is megoldhatták volna).  Egy másik személy az adatközlés szerint „közreműködik a beérkező posta bontásában, az iktatásban, az anyagok sokszorosításában, a faxolásban, az előzményi iratok felkutatásában, a kiszignált iratoknak az ügyintézők felé való továbbításában” egy pontosan meg nem nevezett főosztály „működésének elősegítése érdekében”. Volt olyan, aki egy hónapig szakterületi médiareferens volt, és van olyan élő szerződés, amelyben a megbízott feladata egyebek mellett „az utazási nyilvántartások adatbázisának kezelése (adatfelvitel, ellenőrzés); adminisztratív ügyintézés”.

Mindezek zömében olyan feladatok és megbízások, amelyeket látva felmerül az emberben a gyanú, hogy úgynevezett színlelt megbízások, amikkel valójában munkaviszonyban végzett tevékenységet álcáznak megbízotti jogviszonynak. Hogy egy megbízási szerződés mikor leplez valójában munkaviszonyt, azt az általánosságban nehéz pontosan meghatározni, de a munkajogi szakértők szerint erre utaló jel lehet, ha a tevékenységet a foglalkoztató (megbízó) székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. Szintén ilyen jel lehet, ha a tevékenység elvégzéséhez a megbízó munkaeszközöket, munkaruhát, infrastruktúrát biztosít, ha a szerződésben meghatározott időkeretet állapítanak meg, ha a megbízottnak huzamosabban csak ugyanattól az egy foglakoztatótól van megbízása, és mindig ugyanarra a tevékenységre.

Noha a részletes szerződéseket nem ismerjük, de a minisztérium által közzétett adatokból úgy tűnik, ezekből a kritériumokból több is megáll a tizenkettőből öt szerződésnél. Nehezen tűnik ugyanis elképzelhetőnek, hogy postázási-iktatási, asszisztensi vagy adminisztratív ügyintézői szerződést úgy kötöttek volna, hogy a tevékenységet ne a minisztériumban, meghatározott időkeretben (munkaidőben) kellene végezni, és figyelemreméltó az is, hogy volt köztük újrakötött szerződés.

A fejlesztési minisztérium szerint ezekben az esetekben nincs szó színlelt szerződésekről. „Az elvégzendő munka természete a kérdéses esetekben sem zárja ki megbízási jogviszony létesítését. A létrejött jogviszony jellegének megítélésénél nem a felek által megjelölt megnevezésnek, hanem annak van jelentősége, hogy a foglalkoztatásban a polgári jogi jogviszony elemei érvényesülnek-e” – közölték a kérdéseinkre adott válaszban. Szerintük nem történt más, mint az, hogy „a honlapon megjelent táblázatban a tárgykörök megnevezése több esetben pontatlan, nem egyezik meg a szerződés tényleges tárgyával”. Így szerintük a probléma is könnyen megoldható: „a hibás megfogalmazások javítása folyamatban van, a helyes táblázatot a minisztérium a közeljövőben közzéteszi”.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!