Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-6 °C
4 °C

Maradt a 7 százalékos alapkamat

2012.02.28. 14:03 Módosítva: 2012.02.28. 16:02
D MTZ20120117019
Fotó: Máthé Zoltán

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2012. február 28-i ülésén változatlanul hagyta jegybanki kamatkondíciókat – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt az általános piaci várakozásoknak, hiszen például egyöntetűen a 7 százalékos alapkamat változatlanul hagyását várták a londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az MNB-alapkamat 2011. január-november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben, két 0,5 százalékpontos lépéssel, 7 százalékra emelte a monetáris tanács. A keddi kamattartás indoklásában a testület kiemeli, hogy az elmúlt hónapokban javult az ország kockázati megítélése, ugyanakkor a pénzpiacok elmúlt időszakban megfigyelt jelentős ingadozása továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint a magyar gazdaság érdemi növekedése 2013-ban indulhat meg, a kibocsátás az idén és jövőre is elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések, valamint az elmúlt félévben bekövetkezett árfolyamgyengülés érdemben növelik az inflációt.

A testület szerint egyelőre nehezen ítélhető meg, hogy a negyedik negyedéves előzetes GDP vártnál kedvezőbb alakulása mennyiben tekinthető tartós tendenciának. Míg az export alakulása az év végén is segítette a növekedést, a belső keresleti tételek a negyedik negyedévben is visszafogottan alakulhattak - jegyzik meg.

A csökkentés is szóba jött

A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a jegybanki alapkamat tartása mellett, két javaslatot tárgyaltak, a tartást és egy 25 bázispontos csökkenést - mondta Simor András jegybankelnök a kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón.

Simor elmondta: a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább a befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése javult. Hozzátette: a kormány többször és hangsúlyozottan kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, ennek hatása érzékelhető volt az elmúlt hónapokban Magyarország kockázati megítélése vonatkozásában. Tartós javuláshoz azonban a megállapodás megkötésére van szükség - mondta.

A jövőbeni MNB-kamatpálya a citybeli vélemények szerint az IMF–EU-tárgyalásoktól, ezzel szoros összefüggésben a jelenleg érezhetően javuló kockázati környezet további alakulásától, valamint az inflációs kockázatoktól függ.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont összes nagy londoni befektetési és elemzőház – Barclays Capital, Bank of America-Merrill Lynch, BNP Paribas, JP Morgan, Morgan Stanley, Goldman Sachs, 4cast – felzárkózó térségi közgazdászai azt jósolták, hogy a monetáris tanács kedden nem változtat az alapkamaton.

Sok lúd

Az MNB legutóbbi, január 24-i üléséről készült jegyzőkönyvből kiderült: a jegybank elnöke és két alelnöke az alapkamat 0,5 százalékpontos emelésére szavazott a monetáris tanács akkori ülésén, miközben a négy külső, kormánypártok által megválasztott tag a 7 százalékos alapkamat tartására voksolt, így az továbbra is 7 százalék maradt. Erre a januári ülésen készített jegyzőkönyv megjelenése előtt, a kamatdöntést követő jegybankelnöki sajtótájékoztatón elhangzottakból is lehetett következtetni.

 

Simorék akkor úgy ítélték meg – elsősorban a hazai gazdaságpolitikát övező növekvő bizonytalanság következtében –, hogy Magyarország romló kockázati megítélése  a decemberi előrejelzésben közölt alappályához képest kedvezőtlenebb. Velük szemben viszont a többség úgy látta: az ország kockázati megítélésében a decemberi romlást követő januári fordulat tartós trendet mutat, ezért nincs szükség újabb kamatemelésre.

Az azóta eltelt időszak történései alapján azt lehet mondani, hogy a jegybanki vezetésnél optimistább külsős tagoknak volt igazuk. A magyar állampapírhozamok és az országkockázati felár az elmúlt hónapban meredeken csökkentek, miközben a forint árfolyama az euróval szemben fél éves csúcsát közelítve többször is benézett a 290-es szint alá.

Kivárás jöhet az IMF-hitelig

A legutóbbi kamatdöntés óta jelentősen erősödött a forint árfolyama, csökkentek a hozamok és a kockázati felárak, így nem okozott meglepetést az alapkamat szinten tartása - kommentálta a döntést Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője.

Véleménye szerint a reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.

Suppan szerint a hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, így kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év közepétől pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik. Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat, különösen, hogy a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik.

A jegybank feltehetően már az EU-IMF tárgyalások eredményét várja, és a döntést követően akár kamatcsökkenésre is sor kerülhet - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakember szerint a kamattartásról szóló döntés két dolognak köszönhető: egyrészt általában véve a tavaly év végéhez, idei év első heteihez képest határozottan nyugodtabbak a piacok, másrészt a forint árfolyama és a magyar államkötvénypiac is stabilizálódott. Horváth István hozzátette: amíg marad a jelenlegi, 7 százalékos alapkamat, az egyúttal azt is jelenti, hogy akár rövid távú megtakarításokkal - betétekkel, pénzpiaci alapokkal - is infláció feletti hozam érhető el.



  • Vennék
  • Hírek