A cafeteria bánta a béremelést

Számos, a mikro-, illetve kkv-körbe tartozó cég csak úgy tudta megoldani az elvárt béremelést, hogy megszüntette a béren kívüli juttatásokat - írja a Napi Gazdaság. A vasútnál részben lezárultak a tárgyalások, az élelmiszeriparban a multik gyakorlatilag teljesítették az elvárt emelést.

Egyelőre kevés a teljesen lezárt helyi bértárgyalás, ahol a bérekről és a cafeteriáról is megállapodtak a felek, és még kevesebb olyanról tudunk, ahol valódi bérfejlesztésről is szó esett - mondta el a lapnak Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A cégek 60-65 százaléka már döntött az elvárt emelés teljesítéséről: a munkavállalók reálkeresete sok esetben csökken, mert az emelést úgy oldották meg, hogy a béren kívüli juttatásokat elvették vagy mérsékelték az emelkedő adóteher miatt, esetleg a nem rendszeres mozgó bérelemekből vettek vissza.

Ugrott a cafeteria

Számos, a mikro-, illetve kkv-körbe tartozó tagunk csak úgy tudta megoldani az elvárt emelést, hogy megszüntette a béren kívüli juttatásokat - közölte Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke. Sok helyütt 6-7 órára mérsékelték a munkaidőt, és az elvárás arányos részét fizetik meg, főleg a szolgáltatások és a kiskereskedelem területén.

A KISOSZ tagságának jelentős része még nem hajtotta végre az elvárt emeléseket, mivel egyelőre a szakképzett dolgozóknak járó 108 ezer forintos garantált minimumbért próbálják kigazdálkodni - mondta Antalffy Gábor, a szervezet elnöke. A vállalkozások zöme várja a nemzetgazdasági tárca 21 milliárd forintos bérkompenzációs pályázatát, ám azzal csak kevesen számolnak, hogy az várhatóan de minimis támogatási korlát alá esik majd.

Azon cégek, amelyek az elmúlt három évben már kaptak ilyet, kieshetnek a támogatotti körből, ha túllépik a 200 ezer eurós határt - hívta fel a figyelmet Pataky Péter. A legextrémebb helyzet a szociális ellátásban alakult ki - mutatott rá az MSZOSZ elnöke. A legnagyobb a gond a forprofit, illetve nonprofit gazdasági társasággá kiszervezett önkormányzati intézményeknél, mivel a dolgozók elvileg úgy dolgoznak, mintha a közszférához tartoznának, ám annak bérkompenzációja rájuk nem vonatkozik.

Sok helyen megállapodtak

A MÁV-csoporthoz tartozó 24 vállalatból már csak kettőnél tartanak a tárgyalások; a cégcsoport mintegy 35 ezer munkavállalójának 60-70 százalékát érinti az elvárt emelés, amely már a januári fizetéssel együtt megérkezett - mondta Papp Zoltán, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. A GySEV-nél fizetéskiegészítésként külön soron adják a kompenzációt, a Cargónál évi egyszeri kifizetés várható, míg a MÁV-nál és leánycégeinél alapbér-emelésként. Utóbbi a műszakpótlékok összegének emelkedése miatt is kedvező a dolgozóknak.

Ágazati szinten sikerült megállapodni a villamosenergia-iparban- ott az elvárt fölötti a bérfejlesztés. Az élelmiszeriparban a multik gyakorlatilag teljesítették az elvárt emelést, és itt-ott tárgyalnak afölöttiről is - mondta el Ványa Magdolna, az Élelmiszer-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A béren kívüli juttatások terén azonban alig van példa javulásra. A legnehezebb tárgyalásokra a magyar tulajdonú vállalatoknál számít az elnök. Még ahol sikerült is megállapodni az elvárt fölötti bérfejlesztésről, 2-3 százalékos mértékben, az sem jelent igazán reálkereset-növekedést.

Akadnak kivételek is: a Hankooknálaz elvárt fölött a fizikai dolgozók 6, a szellemiek 5 százalékos bérfejlesztéséről állapodtak meg és 20 ezer forinttal növelték a cafeteriakeretet is - közölte Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. A vegyiparbandolgozó 79 ezer munkavállalóból hozzávetőleg 20 ezer jogosult az elvárt emelésre - eddig a szakszervezet szerint 6 ezer dolgozó kapta meg. A VDSZ által kezdeményezett országos bérkompenzációs felméréshez sokan csatlakoztak, várhatóan áprilisban értékelik majd ki. Az eddigi válaszok szerint elsősorban a külföldi tulajdonban lévő, illetve exportra termelő nagyobb vállalkozások teljesítették az elvárást.

Vannak problémák

Lapunk korábbi összeállításából, illetve a nemzetgazdasági tárca korábbi közleményeiből is az derül ki, hogy számos helyen súlyos problémát jelent a bérkompenzáció. Vannak foglalkoztatók, elsősorban az állami projektektől és közbeszerzésektől nem függő kereskedelemben, ahol nem adtak ilyen juttatást, illetve számos munkaadó trükközött: ha adott is, csökkentette a munkaidőt, hogy így érdemben ne változzon a bérköltség, vagy levágta a cafeteria-keretet.

Nemcsak a magánszektorban vannak azonban problémák. Egészségügyi és szociális intézmények, illetve köztulajdonú vállalatok sem fizettek bérkompenzációt, így például adós a kormányzati elvárások teljesítésével a BKV is. Szintén nem kompenzálták az adójóváírás megszűnését az álláskeresési járadékosoknál.