CBA: svájci cégháló a magyar üzletláncnál

Az utóbbi néhány évben jócskán megszaporodtak a CBA vezetőségéhez köthető vállalkozásokban a külföldi, elsősorban Svájcban bejegyzett cégek, A legtöbb ilyen, az üzletlánc körül feltűnt külföldi cég egy kaptafára létrehozottnak tűnik: ugyanabból a körből kerülnek ki a külföldi ügyvezetők, és az itteni kézbesítési megbízott is ugyanaz a személy, a CBA jogásza, Mikus Imre érdi ügyvéd, írja a Népszabadság, megjegyezve: az üzletlánc tulajdonosi szerkezete igen tagolt, több ezer bolt több száz tulajdonos kezében van.

A CBA-környékén feltűnt első ilyen cég a 2003-ban 100 000 svájci franknyi tőkével létrehozott Lavrin Investment AG, amely 2008-ban minősített többségi befolyást szerzett a Lázár fivérek, a CBA-elnökhelyettes Lázár Vilmos és fivére, Zoltán családi cégében, az abban az évben alapított Lázár-üzlet Kft.-ben. Hasonló időbeni egybeesés figyelhető meg a 2005 áprilisában létrehozott Resdan Investnél (Breier László érdekeltségénél), amelynek az alapítással egy időben lett résztulajdona a Svájcban 2004-ben bejegyzett Resdan Holding AG., a CBA vezetőségéhez tartozó Krupp József cégénél, a 2005-ben létrehozott Kiron Investnél (abban a megalakulással egy időben résztulajdont kapott a 2004-ben gründolt Kiron AG), vagy a 2005-ben alapított B-26 Kft.-nél, ahol a Tamrex AG váltotta Gyelán Zsoltot a tulajdonosi poszton 2009-ben.

A zömében 2004–2005-ben alapított cégek java két ügyvezető igazgató alá tartozik: a társaságok egy részét a Zug kantonbeli Angelo Cocca, másokat a zollikoni Michael Reiss irányítja. Mindkét üzletember a Geneva Group Internationalhez (GGI) kötődik, ez a világ egyik legnagyobb multidiszciplináris, független ügyvédi irodákat, könyvvizsgálókat, adó- és menedzsment-tanácsadókat tömörítő szakmai szervezete, írja a lap.

A Népszabadság azt írja: érdeklődükre „a CBA-nál nem kommentálták, mi a szerepük a 2005 óta elszaporodott svájci és egyéb külföldi cégeknek, s kik állnak ezen vállalkozások mögött. Az üzletláncnál csak annyit mondtak, hogy a CBA továbbra is száz százalékban magyar tulajdonú vállalkozás, csak a franchise-tagok között találni kis számban külföldi befektetőket”.

A lap megjegyzi: a CBA-vezetőkhöz köthető társaságok körül feltűnt külföldi cégeknek számos előnyük van, és nem is elsősorban az adóoptimalizálás az: Magyarországon kell fizetni a társasági adót, ám Svájcba vihető az osztalék, ami után osztalékadó ott fizethető. Különbség, ha nem is sok, de van: Magyarországon az osztalékadó 16 százalék, míg Svájcban, ha helyi lakosról van szó, akkor 14,5 százalék (a különbség a korábbi években nagyobb volt, voltak évek, amikor az osztalék után 25 százalékos adót kellett fizetni). A lap megjegyezi: „a svájci cégek mellett szól az is, hogy a közismerten stabil politikai berendezkedésű, »örök semleges« Svájcban tudhatja a tulajdonos a megtakarításait, méghozzá svájci frankban. Ráadásul a kinti részvénytársaság révén a pénz eltűnik a magyar adóhatóság fürkész tekintete elől”.