Betenne a munkaadóknak a kormány BKV-mentő ötlete

10-15 milliárd forintba kerülne a kereskedelemben a munkába járás költségeinek ráterhelése a vállalkozásokra. Jelenleg a nemzetgazdaság sok területén gondot okoz az elvárt bérfejlesztés (5 százalék), kigazdálkodása is, véli az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

Úgy vélik, a törvényjavaslat olyan terhet róna a kereskedelemre, amely tovább nehezítené, a kisvállalkozások nagy részénél pedig eleve lehetetlenné tenné a bérfejlesztést. A jelenlegi cafeteria rendszerbe épített SzJA támogatás, ami a vállalkozások számára önkéntes, megfelelő keretet jelent a munkába járás támogatására.

Mint ismert, az Országgyűlés szakbizottságai hétfőn megkezdik a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitáját. A törvényjavaslat egyik pontja kötelezné a munkaadókat, hogy ez év július elsejétől minden munkavállalójuk minden – tehát helyi és helyközi tömegközlekedési – költségét fizessék meg. Jelenleg, ha a dolgozó lakcíme és munkavégzésének a helye eltérő településen van, akkor fizetni kell vagy a napi munkábajáráshoz a bérlet árának 86 százalékát, vagy, ha ideiglenesen a munkavégzés helyén lakik, akkor az állandó és ideiglenes lakcíme között, a hétvégi hazautazási költségek 86 százalékát, de maximum havi 30 ezer forintot.

Ezt a kötelezettséget kiterjesztenék általános, helyi és helyközi utazásra, valamint a felső korlátot eltörölnék, a vonatkozó jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék a helyi közlekedés esetében is. A tervezett intézkedés a helyi tömegközlekedési vállalatok pénzügyi helyzetét javítaná, szakmai körökben BKV-mentő passzusként emlegetik.

A kereskedelemben az alkalmazottak többsége valamilyen tömegközlekedési eszközzel jár munkába. A kereskedelemben az alkalmazottak száma közel 340 ezer, a fizikai foglalkozásúak száma pedig több mint 200 ezer fő. Az ágazatban az átlagos bruttó kereset 197 ezer forint, közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

A fővárosi tömegközlekedés havi bérletének árából (9800.- forintból) kiindulva egy budapesti minimálbéres alkalmazottnál ez foglalkoztatója számára éves szinten 8-9 százalékos váratlan többletterhet jelent, a bérhez viszonyítva. Az átlagkeresetű alkalmazott esetében a bérhez viszonyított többletköltség aránya 4 százalék.